39268. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló- és központi ütközőkészülék vasúti kocsik számára
(16) közdarab eltávolíttatik és a kapcsoló- j darab, illetve ennek (4) szára a (29) csap segélyével közvetlenül a (30) vonódarabbal köttetik össze (4. ábra). A részek oly módon méretezendők, hogy a (3) kapcsolófej az iitközőgerendák külső oldalán ez esetben is az előírt darabbal álljon ki. A (26) rugók most a (4) szárt működtetik, minthogy azonban az e célra szükséges füleket czélszerütlen a száron elrendezni, ennélfogva a szár azon üregében, mely a föntleirt esetben a (20) horgot fogadta be, egy (39) tolattyúdarabot (4. és 12. ábra) tolunk, mely a szárt harántirányban átfogja és (40) fülekkel van ellátva, melyek ugyanazon célra szolgálnak, mint a (16) közdarab (25) fülei,azaz a (26) rugókkal való kapcsolatot közvetítik. Az (5) reteszt a föntleírt módon ezen esetben is a (22) működtetőkarok segélyével kell működtetni. A (16) közdarabbal együtt eltávolított (17) kar helyettesítésére az e célra megfelelően elrendezett (21) csapot (4. és 9. ábra) használhatjuk, mely a (4) szárban részére alkalmazott lyukakon és a (39) toíattyúdarab egy megfelelő lyukán vagy kivágásán van átvezetve, mire a csapon a (15) tengely középső részét átdugjuk. Magától értetődik, hogy a találmány értelmében szerkesztett önműködő kapcsoló- és központi ütközőkészülék, jellemző sajátságainak megtartása mellett, a föntleírtaktól eltérő módon is foganatosítható. így például a (30) vonódarabot a vasúti kocsiknál jelenleg alkalmazott átmenő vonórúd képezheti. Magától értetődik, továbbá, hogy a készülék már eredetileg oly módon készíthető, hogy csak kétütközős rendszerű kocsikhoz (és pedig a csavarkapcsolással való egyesíthetéssel vagy e nélkül, mely utóbbi esetben a kapcsolódarab és a közdarab egy daraban állítható elő), vagy csak központi iitközős rendszerű kocsikhoz alkalmazható, a mikor a közdarab előállítása elmarad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő kapcsoló- és központi ütköző készülék, mely úgy a kétütközős rendszerű mint a központi ütközőé rendszerű vasúti kocsikon is alkalmazható, jellemezve azáltal, hogy három egymással szétbonthatóan összekötött részből áll, melyek közül az egyik (a kapcsoló- vagy ütköződarab) a kocsik önműködő kapcsolására (esetleg) ütköző gyanánt szolgál, mig a második (a közdarab) kétütközős rendszerű kocsikon a kapcsoló-, illetve ütköződarabot a készülék harmadik főrészével (a vonódarabbal) köti össze, mely a kocsival oly kapcsolatban áll, hogy a kocsira ható rugalmas nyomásnál, a kocsi hosszirányában mindkét irányban eltolódhatik, azon célból, hogy a készülék mind a három főrész jelenléténél kétütközős rendszerű kocsikon, míg a közdarab eltávolítása és a kapcsoló- és vonódarabnak közvetlenül egymással való összekötése után központi ütközős rendszerű kocsikon legyen alkalmazható. 2. Az 1. igénypont szerinti önműködő kapcsoló és központi ütköző készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a közdarab egy (23) csavarkapcsolás és az ehhez tartozó (20) horog megerősítésére szolgál, azon célból, hogy a kocsi önműködő kapcsoló- és központi ütköző készüléke egy szomszédos kocsi csavarkapcsolásával összeműködhessék. 3. A 2. igénypont szerinti önműködő kapcsoló- és központi ütköző készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a csavarkapcsolás megerősítésére szolgáló (20) horog szára oly módon van a közdarabba becsavarva, hogy a horog és a csavarkapcsolás vízszintes tengely körül elforgatható. 4. Az 1., 2. és 3. igénypontok szerinti önműködő kapcsoló- és ütköző készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a kapcsolótag és a közdarab (például 21 csap által) egymással mereven van öszszekötve, azon célból, hogy ezen két rész egymással merev kapcsolatban álljon, ha a készülék kétütközős rendszerű kocsik önműködő kapcsolására alkalmaztatik és hogy az esetben, ha a készülék ily kocsiknak nem önműködő kapcsolására használtatik, akkor a merev kapcsolat megszüntethető és így a részek ezen kapcsoláshoz beállíthatók.