39253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kovácsolt vaskerekeknek szögletes munkadarabokból való sajtolására

— 2 — Az eljárás különféle berendezésekkel, azonban legcélszerűbben kölyükkel fogana­tosítható. A munkadarab legalkalmasabb módon hengerléssel állíttatik elő, amint az az 1. ábrán általános vázlatban jelezve van, ahol az (1) munkadarab a (2) hengerek által ki­nyújtatik és azután a (3) ollók segélyé­vel alkalmas négyzetes (4) darabokra osz­tatik. Négyzetes darabok földolgozása azért előnyös, mert ezek egy nagyobb tömbből legjobban és legolcsóbban vághatok le hul­ladék nélkül. A munkadarabot azután egy alkalmas, példának okáért a 2. ábrában föltüntetett ke­mencében a szükséges hőfokra hevítjük és azután a kerék előállítására három külön­böző kölyüvel kezeljük. A 3., 4., 5., 6. és 7. ábrán föltüntetett első sajtó a munkadarabnak nemcsak kör­alakot, hanem már kerékalakot is ad és azt a később következő eljárásra előké­szíti. A sajtó alsó (9) kölyüje, vagy anya­mintája egy köralakú meglehetős mély­ségű (10) üreggel és alsó részén (13) köz­ponti üreggel van ellátva, melyben az agy elősajtolására szolgáló (13a) kölyü mozog. Ezen utóbbi a (14) dugattyún ül, melyet hydraulikus vagy más alkalmas erővel ho­zunk működésbe. Ezen agykölyü (15) üreg­gel van ellátva. A (9) alsó kölyüvel a (16) fölső kölyü működik együtt, melyben egy az alsó kölyü (10) mélyedésénél kisebb átmérőjű különleges hengeralakú (17) kö­lyü mozog úgy, hogy ez utóbbi lenyomása­kor a két kölyü között egy gyűrűalakú (18) tér marad (5. ábra). A fölső közép­kölyü (19) agyüreggel bír, melyet a ke­rékborda képzésére szolgáló (20) gyűrű vesz körül. A kölyü közepébe egy (21) tüske van ágyazva, mely —mint az ábrá­zolt példában is — legcélszerűbben a kö­lyüvel együtt mozog. A tüske a föltünte­tett módon hegyben végződik úgy, hogy a munkadarabon áthatolhat, miközben a fé­met lefelé szorítja és mint az 5. ábrán lát­ható, az agy előképzése céljából kiszéle­síti. A 4. ábra pontozott vonalakkal egy négy­szögletes (22) munkadarabot tüntet föl, mely azonban szabálytalan alakú is lehet. A fölső (17) középkölyü hengeralakú és a gyűrűképző (23) kölyübe van zárva, me­lyet külön szerkezet hoz működésbe. Ez utóbbi úgy van készítve, hogy pontosan a (18) gyűrüalakú térbe illeszkedjék. Az alsó (9) kölyü a munkadarabok behelyezése céljából (25) lépcsőkkel van ellátva. Az eljárás következőként megy végbe: A fölhevített munkadarabot, mint a 3. ábra mutatja, az alsó kölyüre helyezzük s a fölső (16) kölyüt lenyomjuk. Ez utóbbi­nak hengeralakú (17) középkölyüje a munkadarabot az alsó kölyü (10) mélyedé­sébe, a munkadarab szélét pedig a gyűrű­alakú (18) térbe sajtolja, miáltal a 6. áb­rában föltüntetett teknőalakú munkadarab képződik. Ezen kölyük hatása alatt a munkadarab (43) bordarésze a végleges vékonyságra hozható vagy legalább bizo­nyos fokig vékonyítható. A rajzon ez utóbbi eljárás van föltüntetve, mire a kölyüzést, mint a 9. és 10. ábra mutatja, befejezzük. A kiszorított fémet fölfelé az agyüregbe sajtoljuk s az agy képzésére használjuk föl. A (21) tüske ugyanis, midőn lesülyed, a fölösleges fémet az agyüregbe tolja. Most a (13a) agy kölyüt és utána a (23) gyűrűs kölyüt vagy mindkettőt egyszerre hozzuk működésbe. így pl., mint a 7. ábra föltün­teti, a (13a) agykölyüt fölemeljük, minek következtében a nyers agyrész föltolatik és a fölső kölyü (19) agyüregébe sajtol­tatik, míg az egy, a munkadarab bordájá­nak megfelelően áll be. Azután (a 7. ábra szerint) a (23) gyűrűs kölyüt lebocsátjuk úgy, hogy ez a fölálló szabálytalan sze­gélyt összesajtolja és miután ennek oldalsó "kitérése meg van akadályozva, a fém ki­álló részeit, tudniillik a (22) munkadarab sarkait a kerületen egyenletesen eloszolni és a (22a) mélyedéseket kitölteni kény­szeríti, minek következtében a munkada­rab teljesen sima szegélyt kap és az ered­mény ugyanaz lesz, mintha már eredetileg kerek munkadarabot használtunk volna (8. ábra). Az alsó kölyü (10) mélyedésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom