39108. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és cérnázógépeken

10 (j) tartók a (d) kamrából kifúvott levegő elvezetésére használhatók föl. Az (a) csa­torna mindkét oldalán nyílások vannak al­kalmazva, melyekbe a futógyűrűk (g) kö­penyei helyeztetnek. A szivárgás megaka­dályozása céljából a köpenyek körül enge­dékeny (i) tömítő gyűrűk vannak alkal­mazva. A fonandó anyagot tart|ó hengere­ket (3) állványok hordják, melyeken a hen­gerek (68) csavarok segélyével állíthatók be. A fonandó anyag a (4) hengerekről az (I) táphengerekre jut, melyek közül az alsó hengerek a vizet tartalmazó (69) teknők­ben forognak. A fonal a táphengerekről a (9) vezető szembe érkezik és erről a futógyűrű segélyével, mely a fonal kifelé repülésének megakadályozása céljából mind­egyik végén gömbölyítő horgokkal van el­látva, a (11) csévére gombolyíttatik. A (II) csévék (m) sineken vannak elrendezve, melyeket a (70) szemek (71) rudakon ve­zetnek. Az (m) sinek mindkét végéhez (v) rudak vannak erősítve, melyek (x) ágyak­ban csúsznak. A (v) ruda-khoz a (w) haj­lékony láncok egyik vége csatlakozik, me­lyeknek másik vége a (k) tengelyen ülő (u) kvadránsokhoz van erősítve. A (k) ten­gelyt a (75) tengelyen ülő (74) turbina hozza lengő mozgásba, mely a hajtóköze­get a (67) tartóoszlopból egy (72) csö­vön keresztül kapja s az (n) tengelyt al­kalmas szerkezet segélyével hajtja. Az(n) tengelyen egy szívalakú (o) tárcsa ül, mely a (k) tárcsával egy (p) görgő útján ide­oda lengő mozgást közöl. A (p) görgőt (t) és (s) csatlórudak hordják, melyek közül a (t) rúd egy (r) pont körül forgatható, míg az (s) rúd a (k) tengelyen szilárdan ülő (q) karral áll csuklós kapcsolatban. A turbinatengely forgását a (76) kerékmű, (78) tengely és (77) kerékmű az (1) táp­hengerekre viszi át, melyeket a (77) ke­rékművel (79) váltókerekek kapcsolnak össze. Ennek folytán a táphengerek haj­tása a fonó és cérnázó elemek forgásától teljesen függetlenül történik. A fonandó anyag sodratszámát a táphengerek, vala­mint a fonó és cérnázó elemek sebességei közötti viszony határozza meg, melyet bi­| zonyos határok között a turbinába bo­! csátott hajtóközeg mennyiségének szabá­lyozásával meg is változtathatunk, míg to­vábbi változást a (79) váltókerekek segé­lyével érhetünk el, hogy a turbináknak ne kelljen nagy sebességváltozások melle tdol­gozniok. A (74) turbinát célszerűen vala­mely szokásos centrifugális s.abályozó be­folyásolja. A helyett, hogy az összes táphengereket az egész gépen végignyúló egyetlen ten­gelyre ágyaznánk, a hengereket egyes sza­kaszokba is beoszthatjuk s mindegyik sza­kaszt pontosan szabályozott turbinával vagy másféle motorral hajthatjuk. A táphenge­rek leírt hajtási módja helyett indukciós motorokat is alkalmazhatunk, melyeket ál­' landó pei iodusszámú áram táplál. A berendezés úgy is foganatosítható, hogy a táphengereket egyenáramú moto­rok hajtják. Ez esetben a motornak mel­lékáramkörű motornak kell lennie s mivel állandó munkát kell végeznie, a motor ál­landó sebességgel fog járni, ha feszültsége valamely ismert módon szabály oztatik. Ezen kivitelnél a fonandó anyag mennyisége a ! motorok gerjesztésének változtatása által is szabályozható. A forgó résznek centrifugális szabályo­zóval való befolyását egy további kivitel­ben a 27. ábra mutatja, mely szerint egy hátramaradó csőre (80) rugók vannak erő­sítve, melyek végeiken (81) dörzspárnákat hordanak. A csövet az (m) sínnel szilárd kapcsolatban álló (82) hüvely veszi körül, mely a (81) pá-nákkal átellenben dörzs­fölülettel van ellátva. Ha ezen berende­zésnél a cső sebessége túlnagy lesz, akkor a (81) párnák a (82) hüvely dörzsfölületé­hez nyomódnak s ily módon fékező hatást fejtenek ki. Könnyen belátható, hogy a leírt beren­dezést tokos vagy hengeres fonógépeknél is lehet alkalmazni, mimellett a berende­zés számos változást is szenvedhet. A 27. ábra szerint a hajtóközeget egy (83) cső szállítja a turbinák bevezető kam­ráiba. A (83) csőben egy (87) fojtószelep

Next

/
Oldalképek
Tartalom