39108. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és cérnázógépeken
10 (j) tartók a (d) kamrából kifúvott levegő elvezetésére használhatók föl. Az (a) csatorna mindkét oldalán nyílások vannak alkalmazva, melyekbe a futógyűrűk (g) köpenyei helyeztetnek. A szivárgás megakadályozása céljából a köpenyek körül engedékeny (i) tömítő gyűrűk vannak alkalmazva. A fonandó anyagot tart|ó hengereket (3) állványok hordják, melyeken a hengerek (68) csavarok segélyével állíthatók be. A fonandó anyag a (4) hengerekről az (I) táphengerekre jut, melyek közül az alsó hengerek a vizet tartalmazó (69) teknőkben forognak. A fonal a táphengerekről a (9) vezető szembe érkezik és erről a futógyűrű segélyével, mely a fonal kifelé repülésének megakadályozása céljából mindegyik végén gömbölyítő horgokkal van ellátva, a (11) csévére gombolyíttatik. A (II) csévék (m) sineken vannak elrendezve, melyeket a (70) szemek (71) rudakon vezetnek. Az (m) sinek mindkét végéhez (v) rudak vannak erősítve, melyek (x) ágyakban csúsznak. A (v) ruda-khoz a (w) hajlékony láncok egyik vége csatlakozik, melyeknek másik vége a (k) tengelyen ülő (u) kvadránsokhoz van erősítve. A (k) tengelyt a (75) tengelyen ülő (74) turbina hozza lengő mozgásba, mely a hajtóközeget a (67) tartóoszlopból egy (72) csövön keresztül kapja s az (n) tengelyt alkalmas szerkezet segélyével hajtja. Az(n) tengelyen egy szívalakú (o) tárcsa ül, mely a (k) tárcsával egy (p) görgő útján ideoda lengő mozgást közöl. A (p) görgőt (t) és (s) csatlórudak hordják, melyek közül a (t) rúd egy (r) pont körül forgatható, míg az (s) rúd a (k) tengelyen szilárdan ülő (q) karral áll csuklós kapcsolatban. A turbinatengely forgását a (76) kerékmű, (78) tengely és (77) kerékmű az (1) táphengerekre viszi át, melyeket a (77) kerékművel (79) váltókerekek kapcsolnak össze. Ennek folytán a táphengerek hajtása a fonó és cérnázó elemek forgásától teljesen függetlenül történik. A fonandó anyag sodratszámát a táphengerek, valamint a fonó és cérnázó elemek sebességei közötti viszony határozza meg, melyet bi| zonyos határok között a turbinába bo! csátott hajtóközeg mennyiségének szabályozásával meg is változtathatunk, míg további változást a (79) váltókerekek segélyével érhetünk el, hogy a turbináknak ne kelljen nagy sebességváltozások melle tdolgozniok. A (74) turbinát célszerűen valamely szokásos centrifugális s.abályozó befolyásolja. A helyett, hogy az összes táphengereket az egész gépen végignyúló egyetlen tengelyre ágyaznánk, a hengereket egyes szakaszokba is beoszthatjuk s mindegyik szakaszt pontosan szabályozott turbinával vagy másféle motorral hajthatjuk. A táphengerek leírt hajtási módja helyett indukciós motorokat is alkalmazhatunk, melyeket ál' landó pei iodusszámú áram táplál. A berendezés úgy is foganatosítható, hogy a táphengereket egyenáramú motorok hajtják. Ez esetben a motornak mellékáramkörű motornak kell lennie s mivel állandó munkát kell végeznie, a motor állandó sebességgel fog járni, ha feszültsége valamely ismert módon szabály oztatik. Ezen kivitelnél a fonandó anyag mennyisége a ! motorok gerjesztésének változtatása által is szabályozható. A forgó résznek centrifugális szabályozóval való befolyását egy további kivitelben a 27. ábra mutatja, mely szerint egy hátramaradó csőre (80) rugók vannak erősítve, melyek végeiken (81) dörzspárnákat hordanak. A csövet az (m) sínnel szilárd kapcsolatban álló (82) hüvely veszi körül, mely a (81) pá-nákkal átellenben dörzsfölülettel van ellátva. Ha ezen berendezésnél a cső sebessége túlnagy lesz, akkor a (81) párnák a (82) hüvely dörzsfölületéhez nyomódnak s ily módon fékező hatást fejtenek ki. Könnyen belátható, hogy a leírt berendezést tokos vagy hengeres fonógépeknél is lehet alkalmazni, mimellett a berendezés számos változást is szenvedhet. A 27. ábra szerint a hajtóközeget egy (83) cső szállítja a turbinák bevezető kamráiba. A (83) csőben egy (87) fojtószelep
