39108. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és cérnázógépeken

— 11 — foglal helyet, melynek helyzetét a fonal feszültsége önműködően szabályozza. Ugyanis a fonal az (1) táphengerekről egy (84) rúdra van vezetve, mely ar egész gépen végig nyúl s egy (85) emelő által | tartatik, mely a (69) vályúra erősített [ (86) tartora van ágyazva. A (85) emelő egy (88) rúgó hatása alatt áll, mely a fonal­tól kivánt feszültségnek megfelelően van beállítva. Az emelő szabad végét a (87) fojtószelep forgástengelyével egy emelő­íudazat köti össze. Ha most ezen berende­zésnél a fonal feszültsége a sebesség nö­vekedése következtében túlnagy lenne, ak­kor a (85) emelő egyik vége lehúzatik s a (87) fojtószelep a (83) csövet jobban el­zárja úgy, hogy az egyes elemek turbi­náihoz kevesebb hajtóközeg juthat. Ha az­tán a sebesség csökkenése folytán a fo­nal feszültsége is kisebb lesz, akkor a (85) emelő lehúzott vége ismét fölemelkedik s a (87) fojtószelep úgy áll, hogy a turbi­nákhoz több hajtóközeg jusson. A 28. ábrán föltüntetett fékszerkezet­nél a hajtóközegnek a turbinákba való bocsátásakor az összes hátramaradó fonó és cérnázó elemek fékszerkezetei megol­dódnak, mely célból a hajtóközeg vezeté­kével egy (89) henger áll összeköttetésben. Ezen henge b.n egy (90) dugattyú mozog, melynek (91) rúdja a (94) hüvely és a helytálló (95) sín között elrendezett (93) íúgó hatása alatt áll s egy (92) emelő­kairal kapcsolódik, mely a gép hosszirányá­ban elrendezett (96) tengelyre van szi­lárdan ágyazva. A (96) tengelyen könnyen beállítható (97) rugók ülnek, melyek fölső végükön a táphengerek hátramaradó (99) csöveivel érintkezésbe jövő (98) dörzspár­kal vannak fölszerelve. Ha ezen berende­zésnél a hajtóközeget a turbinákba és egy­idejűleg a (89) hengerbe bocsátjuk, akkor a (90) dugattyú fölemelkedik s a (98) pár­nák a (99) csövektől eltávolodnak. Iía el­lenben a hajtóközegnek a turbinákba való áramlását megszakítjuk, akkor a (89) du­gattyú a (91) rúddal együtt lesülyed s a (98) párnák ismét érintkezésbe jönnek a (99) csövekkel. A futógyűrű lassítását ez esetben a hátramaradó cső lassításával egyidejűleg végezzük, amennyiben a hajtó­közeget az előresiető résztől többé-ke­vcsbbé elzárjuk s ezáltal a hátramaradó rész fékjeit működésbe hozzuk. A (93) ru­gók feszültségét úgy kell választanunk, hogy a hátramaradó csövek az előresiető részekkel, vagyis a futógyűrűkkel együtt állíttatnak meg úgy, hogy a fonal nem szakadhat el. A fonóelemek vízszintesen is elrendezhe­tők, mely esetben úgy az előresiető, mint a hátramaradó részeket is fékezni kell s a fékek nyomását úgy kell beállítni, hogy a fékezett részek egyenletesen állíttassa­nak meg. Ez azonban nem képezi jelen ta­lálmány tárgyát. Az összes leírt berendezéseknél lénye­ges, hogy a géppel hatásos megállító szer­kezetek legyenek összekapcsolva. Ilyen szerkezetek, melyek a közönséges gépek­nél elhagyatnak, a jelen találmány sze­rinti gépeknél azért szükségesek, hogy a fonandó anyag szakadás esetén átvágható legyen, mivel a lehúzó vagy táphengerek az anyagot olyan gyorsan vezetik a gépen keresztül, hogy máskülönben nagy veszte­ségek lépnének föl. Az egyenként hajtott fonó és cérnjízó elemek eizen egyenként történő hajtás következtében könnyen meg­állíthatók. Erre szolgáló alkalmas szerke­zetek a 34609. és a 37731. számú szaba­dalmi leírásokban vannak ismertetve. A fonandó anyag bevezetését úgyismeg­szüntethetők, hogy egy közös rúdra görgő­ket ágyazunk lazán s ily módon a gör­gők szokásos sorát lazán ágyazott görgő­ket hordozó tengelyekkel helyettesítjük. Az egyes görgőkkel összekötött kapcsoló szerkezetek segélyével a görgőket egyen­ként indíthatjuk és állíthatjuk meg, ameny­nyiben csekély tengelyirányú mozgást köz­lünk velük. A görgőket be- vagy kikap­csoló szerkezetek a hajtóközegnek az cgye3 motorokhoz való bocsátását szabályozó sz r­kezetekkel vagy más alkalmas szabályozók­kal úgy köthetők össze, hogy a görgők és a szabályozó szerkezetek egyidejűleg le­gyenek működtethetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom