39004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges anyagok fölhevítésére, ill. fölmelegítésére

- 2 — működtetése által az (5) és (10) térben légüres teret állítunk elő és a (8) vízből hevítés útján gőzt létesítünk, akkor a hevítés által tetszőleges magas hőmérsékletre és feszültségre hozandó vízgőz a (10) üreges térbe is lép úgy, hogy a meleg az üstnek tartalmához nemcsak kívülről, hanem belülről is vezettetik és így az egyidejűleg és egyenletesen bővíttetik föl, — anélkül, hogy, amint az bizonyos sűrű anyagoknál, pl. bab, borsó, lencse és más effélénél eddig szükséges volt, külön kavaró szerkezeteket kellene alkalmazni; — még pedig a tüzelőanyagnak igen lényeges megtakarítása mellett. Különös fontossággal bír ez az olyan szállítható konyháknál, melyek például a harctéren vagy a hadgyakorlaton lévő katonaságnak különösen lakatlan vagy emberi lakóhelyektől, avagy a kultúrától távoleső vidékeken foglalkozó munkásoknak vagy más személyeknek meleg étellel való ellátására szolgálnak, és melyeknél a szerkezet egyszerűsége és a tüzelőanyag cse-. kély fölhasználása lényeges szerepet játszik. Minthogy pedig a jelen esetben tüzelőanyag gyanánt légüres térben előállított gőz használtatik, azért a jelen eljárásnak az ismerttel szemben mutatkozó természetes következménye és egyik előnye az igen csekély tüzelőanyagfogyasztás, másik előnye pedig az, hogy kavaró szerkezetek, melyek költséges berendezést, továbbá erőüzemet és külön kiszolgálást igényelnek, teljesen mellőzhetők, mert a fűtőanyag a főzőtérnek tartalmára úgy kívülről, mint belülről hat. Egy, az 1. ábra szerinti berendezéssel ellátott szállítható konyha a mellékelt rajz 4. ábráján egy példaképeni foganatosítási alakjában van föltüntetve, és pedig (c) az üstöt magába foglaló, szállítható jármű alváza, mely a (d) tűzhellyel, az (f) kéménnyel és a (g) légszivattyúval van ellátva. Magától értetődik, hogy a főzőtéren áthatoló (9) üreges testnek nem okvetlenül kell a rajzon föltüntetett alakkal bírnia, minthogy bármely más tetszőleges és alkalmas, például kígyócső vagy más efféle alakja is lehet, hacsak eleget tesz azon célnak, melyet jelen fejtegetések szerinti alkalmazásával elérni akarunk. A f öntiekben ismertetett eljárással nyerhető előnyök elérésére lényeges, hogy az (5) térbe a gőzzé átváltoztatandó folyadékból sem nagyobb, sem kisebb mennyiséget be ne vezessünk, mint amennyi épen az (5) és (10) tér űrtartalmának, továbbá az ebben létesítendő légüresség ama fokának felel meg, mely mellett a folyadék teljesen meghatározott feszültségű gőzzé átváltoztatható. Ezen gőzmennyiséget az evakuálandó (5) és (10) tér köbtartalmának és az ebben létesítendő légüres tér fokának figyelembe vétele mellett könnyen kiszámíthatjuk, mihez képest a 3. ábrában függélyesmetszetben föltüntetett elrendezés arra szolgál, hogy az (5) térbe bevezetett netán fölös folyadékmennyiségeket épen a fönforgó körülmények mellett meghatározott feszültségű gőzzé teljesen átváltoztassuk és a vákuum előtt, illetve vákuum közben eltávolítsuk. Másrészt ezen berendezés arra szolgál, hogy, amint az különösen egy például a megelőző használatból még meleg üstnek időelőtti evakuálása alkalmával előfordul, amikor az evakuált tér még vízgőzzel van megtelve, megakadályozzuk, hogy ezen gőznek kiszívatása által a föltétlenül megkívántató vízmennyiség csökkentessék, illetve, hogy a gőz alakjában netán eltávolított folyadékmennyiséget mindig pontosan megállapíthassuk és az evakuált térben pótolhassuk. Evégből, amint az a 3. ábrából látható, a (6) szívó vezetékbe, egy (11) lefolyató csappal és (13) vízállásmutató üveggel ellátott (14) tartály van beiktatva és a (6) vezeték az (5) tér belsejébe hatol és a (15)-tel jelölt helyen végződik. Ha mosta (7) csövön át az (5) térbe vizet bocsátunk és a víz tükre a (6) szívóvezetéknek (15) torkolatát elérte, akkor ezen térben épen annyi víz van, amennyi az előállított csök-