39004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tetszőleges anyagok fölhevítésére, ill. fölmelegítésére

kentett nyomás mellett meghatározott feszültségű gőzzé teljesen átváltoztatható. Ha elnézésből több vizet vezettünk volna be, akkor ezen fölösleget az evakuálásnál a légszivattyú működtetése által, minthogy ekkor a (6) szívó vezetéknek (15) torkolata a folyadékba merül, eltávolíthatjuk, minthogy a szivattyú az (5) térből mindaddig kiszorítja a folyadékot, mígcsak a szívó vezetéknek torkolata a vizet többé nem éri, amíg tehát a folyadékfölszin épen ezen csőtorkolat alá nem sülyedt. A szivattyú által eltávolított víz a (14) tartályba jut és a (11) lefolyató csapon elvezettetik. Ekkor a szivattyú anélkül, hogy működtetését félbeszakítani kellene', az (5) és (10) térben a légüres térnek a (16) manométeren leolvasható, kivánt fokát fogja előállítani. A (6) szívó csővezetéknek (15) torkolata magassági irányban beállíthatóan van berendezve úgy, hogy a légszivattyú működtetése által az (5) térből több vagy kevesebb vizet lehet eltávolítani azon feszültség szerint, mellyel a gőznek az (5) és (10) térben rendelkeznie kell. Megeshetik már most, hogy a légüres teret, pl. egy megelőző használatból még meleg üstnél, amelynél az (5) és (10) tér még vízgőzökkel van telve, elnézésből időnek előtte állítjuk elő. Ez esetben a pontosan szükségelt vízmennyiség, mely az (5) térben van elzárva, csökkenni fog, minthogy ekkor a szivattyú az (5) és (10) teret megtöltő gőzöket kiszívni fogja. Hogy tehát az üstöt ismét használhassuk, szükséges, hogy a vízveszteséget pontosan pótoljuk. Ezen veszteséget már most könnyű szerrel állapíthatjuk meg, minthogy a gőzök a szükség esetén liufótt (14) tartályban sűríttetnek és most a (13) vízállásmutató üvegben folyadék fog mutatkozni úgy, hogy ellenőrzésünk van arra nézve, hogy az (5) térbe zárt folyadékmennyiség csökkent-e. A (14) tartályban kondenzált folyadékmennyiséget már most megmérhetjük és ép annyit utána töltünk az (5) térbe. Ha a (13) vízállásmutató üvegbe nem emelkedik semminemű folyadék, akkor a vákuum előállításánál vízgőzt nem lehet eltávolítani és a teljesen gőzzé átalakítandó folyadék nem csökkent. SZABADALMI IGÉNVEK. 1. Eljárás tetszőleges anyagok fölhevítésére, illetve főzésére, azáltal jellemezve, hogy a főzőteret úgy kívülről körülvevő, mint ezen áthatoló evakuált térben egy magában véve csekély és előnyösen oly mennyiségű folyadékot, pl. vizet elzárunk és fölhevítünk annyira, hogy ez a kivánt feszültségű gőzzé teljesen átváltoztassák úgy, hogy a meleget ezen gőz úgy kívülről, mint belülről is, a főzőtér tartalmára átvihesse. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, azáltal jellemezve, hogy a főzőtér egy tartályból áll, mely kettős falú és tetszőleges alakú (9) üreges testet tartalmaz, melynek (10) ürös tere az evakuálandó, a tartály (3) és (4) falai között lévő (5) térrel áll összeköttetésben úgy, hogy az ezen utóbbiba zárt (8) folyadékmennyiségből előállított gőz a középső üreges testbe juthat és hőmérsékletét a főzőtér tartalmának úgy kívülről, mint belülről is átadhatja. 3. A 2. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a légüres teret előállító készülék és az evakuálandó (5 10) tér között kondenzációs készülék van beiktatva, oly célból, hogy az (5) térbe zárt folyadékmennyiségből keletkező és a légüres tér előállításánál kiszívott gőzöket kondenzáljuk és az ily módon eltávolított és pótlandó folyadékmennyiséget megállapíthassuk. 4. A 2. és 3. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (5) térben légüres teret előállító légszivattyú vagy más efféle (6) szívócsővezetékének (15) torkolata az (5) térben elállíthatóan van elrendezve úgy, hogy mihelyt az ezen térben gőzzé teljesen átváltoztatandó folyadék fölszine ezen szívó csővezeték