38964. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés központosítva állított elektromos üzemű váltóknak, jelzőknek és hasonlóknak a helyszínen történő állítására

- 3 — zésnek központosán történő működtetésére alkalmas állapotánál működtetjük, ezt a köz­ponton jelzi, (KM) pedig a magában véve ismert ellenőrző elektromágnes. Ennél az épen most leírt elrendezésnél föltételeztük, hogy az (s2) helyikapcsolót kézzel addig tartjuk az átfordított helyzet­ben, míg meg nem győződtünk arról, hogy a váltó, illetve az evvel kapcsolt jelző­lámpa is át nem állott. Lehet azonban az (s2) helyikapcsolóval egy elektromágnest is oly módon kapcsolni, hogy ez az elektro­mágnes az (A) fegyverzettel pái'huzamosan legyen kapcsolva, mikor az elektromágnes az (s2) helyikapcsolót addig tartja az (e) vagy (f) állásában, míg a fegyverzet áram alatt van, vagyis míg a váltó teljesen át nem állott. Ha még oly berendezésről is gondoskodunk, mely az (s2) helyikapcsolót az elektromágnes árammentessé válása után a kapcsolót a középállásába állítja, a váltó teljes átállásának megtörténtét föl­ismerhetjük, annélkül, hogy a kapcsolót kézzel a beállított helyzetben kellene tar­tani. Esetleg kívánatos lehet, hogy az (s3) segédkapcsoló állását a helyszínén min­denkor fölismerhessük. Ezt igen egyszerűen oly módon érhetjük el, hogy az (s2) helyi­kapcsolónál egy (R4) relaist alkalmazunk, mely a (16) vezetékbe (5. ábra) az (s2) helyikapcsoló középállásánál zárt (17—34) j kontaktus közvetítésével van bekapcsolva. Minthogy a (16) vezeték csakis akkor lehet áram alatt, mikor az (s3) segédkapcsoló a (b) állásában van, tehát a helyszínén történő kapcsolást lehetővé teszi, valamely alkal­mas módon — optikai vagy akusztikai úton — jelezhetjük, hogy az (R4) relais gerjesztve van, tehát hogy a váltót a hely­színéről állítani lehet. A mondottakból az is kitűnik, hogy a kapcsoló működtetésénél a váltónak mindig át kell állania, amennyiben, mikor az (s3) kapcsoló az (a) állásában van, az (s) kap­csoló működtetését az (R3) relais minden­kor jelzi, a központi őr pedig ekkor az (s3) kapcsolót a (b) állásába állíthatja, míg ha az (s3) kapcsoló már a (b) állásában van, az (s2) kapcsoló működtetése a váltó átállását közvetlenül idézi elő. Az (Rl R4) relaisk gerjesztésére szolgáló áramkörökbe (1—6. ábra) (k) kontaktusokat lehet bekapcsolni, melyek ezeket az áram­köröket akkor, mikor a központ bizonyos vágányutakat beállított, megszakítják úgy, hogy ilyen esetben a helyikapcsolók át­állítása a központi állítóműben jelzést nem ad. Világos, hogy az (s3) kapcsolót könnyen lehet oly módon is kiképezni, hogy ennek állításával ne csak egy váltót, hanem egy egész váltósort lehessen a központról, vagy a helyszínéről történő állításra alkalmassá tenni. Épp így világos az is, hogy a kapcsolók és relaisk között létesített megfelelő elek­tromos vagy mechanikus függőségek segé­lyével minden figyelembe veendő eshetősé­get, pld. az egyes áramköröknek meg nem engedett egyidejű működésének kizárását, a fékező áramkör fentartását az ellenőrző elektromágnesek ismert segítségül vétele mellett stb. könnyen figyelembe vehetjük. A központi ós a helyszínén történő át­állítás között a függőséget az (s3) segéd­kapcsoló elhagyása esetében is létesíthet­jük oly módon, hogy a két (sl) és (s2) kapcsolót egymástól közvetlenül, még pedig mechanikus úton hozzuk függésbe. Ezt pld. j az ismert váltólakatokhoz hasonló szerke­zetekkel érhetjük el. A 7. ábrán a kapcsolási elrendezés ily füg­gőség esetére látható. Az (81) állítóemelő egy (Ul) elreteszeléssel (lakattal) van kap­csolva, mely egy külön (Zl) zárótag (kulcs) segélyével a kapcsolót az egyik vagy má­sik (c) vagy (d) végállásában rögzítheti, amennjnben az (Ul) lakat (42) retesze az (81) állítóemelővel kapcsolt (Hl) szegmen­tum egyik (43) vagy (44) kivágásába lép be. Csak mikor az (Sl) állítóemelőt ily módon elreteszeltük, akkor lehet a (Zl) záró­tagot a záróberendezésből a (45) nyíláson át kihúzni, hogy evvel, vagy egy második, vele elválaszthatlanul kapcsolt zárótaggal az (82) helyikapcsolóval összekötött (U2) zárószerkezetet működtethessünk, mely eddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom