38951. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a feszültség túlságos felnövekedése ellen védő biztosítékok átcsapási távolságának nagyobbításain
Új berendezésünk tehát lényegében egy külön, segédelektródákkal fölszerelt- rezgést indító áramkörből, tehát oly önálló áramkörből áll, melybe legalább egy kondenzátor, egy önindukciós cséve és egy szikrapálya van bekapcsolva. Amint a segédszikrapályát egy bizonyos túlságos nagy feszültség kiváltja, a rezgést indító áramkörben saját rezgések indulnak meg, tehát oly rezgések, melyek frequenciája csakis az áramkör állandóitól (a. kapacitás és, önindukció nagyságától) függ, de nem függ az épen föllépő túlságos nagy feszültség mineműségétől. Ezért itt a kisülési feszültséget a segédszikrapálya beállításával tetszés szerint szabályozhatjuk és bizonyos beállításnak mindig ugyanoly erősségű saját rezgések felelnek meg. Rezgést indító áramkörünk méretezésénél arra is figyelemre vagyunk, hogy a, gépáram a szikrákat ne követhesse. Minthogy ennek következtében a segédszikrapályák között csak kis elektromosságmennyiségők egyenlítődnek ki, ezeket az elektródákat a megsérülésének veszélye nélkül csúcsok gyanánt szerkeszthetjük, tehát egymástól nagyobb távolságban állíthatjuk be, mi a szikrapályáknak idegen testek által történő áthidalását és idő előtt való működésbe jövetelét is megnehezíti. Még jobb azonban, ha a segédszikrapályát teljesen beburkoljuk, mikor annak áthidalódása biztosan ki van zárva. Eme föntebb leírt elrendezés két foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, mely két foganatosítási alak ama sokféle lehetséges elrendezésre szolgál például, melyek szerint a rezgést indító áramkör saját rezgéseit a villámhárító kiváltására hasznosíthatjuk. A két (11 12)1 vezeték között, — melyek között a túlságos nagy feszültséget ki kell egyenlíteni — két párhuzamos ágra oszló vezetéket kapcsolunk be (1. ábra), mely a rezgést indító áramkört képezi és melybe két (cl c2) kondenzátor, az (f) segéd,szikrapálya és egy Tesla-féle transzformátor (p) elsődcsévéjé van bekapcsolva. Az (f) segédszikrapálya és a (p) cséve :a rezgést indító áramkörbe tetszőleges helyen lehet bekapcsolva, a két (cl c2) kondenzátor pedig azt gátolja meg, hogy az (11) és (12) vezetékek között közvetlenül nagyobb áramerősség menjen át. Amint egy bizonyos feszültségnél az (f) szikrapálya működésnek indul, a rezgést indító áramkörben saját rezgések lépnek föl, melyek a Tesla-féle transzformátor (s) másodcsévéjére hatnak és ennek áramkörében megfelelő nagyobbított feszültségeket létesítenek. Eme nagyobb feszültségek pl. —mint az az 1. ábrán látható — a (b) villámhárítót kiváltó hosszabb sz,ikrapályát létesíthetnek az egyik főelektróda felé, mely szikra ultrayiolett sugaraival a főelektródák között váltja ki a kisülést. A 2. ábrán a (c) kondenzátortól, (f) szikrapályából és (p) elsődcsévéből álló rezgést indító áramkör az előrekapcsolt (cl) kondenzátor közvetítésével van az (11 12) kiegyenlítő vezetékek közé kapcsolva , (mely kondenzátor az erősebb gépáramnak útját zárja el az (f) szikrapálya felé). Ennél a kapcsolási elrendezésnél az (f) szikrapálya nincs az egész feszültségnek kitéve, hanem kisebb feszültség alatt áll, melyet a (c) és (cl) kapacitások viszonya szab meg. Ez a kapcsolás lehetővé teszi, hogy magát a szikrapályát, hanem, az erre ható feszültséget módosítsuk a viszonyoknak megfelelően. Lehet ezt a kapcsolási elrendezést használni, mikor nein alkalmazunk beállítható szikrapályát. A 2. ábrán más módszer látható arra, hogy a (b) villámhárítót a segédrezgések által létesített nagyobb feszültség segélyével kisüthessük. A Tesla^féle transzformátor (s) másodcsévéje, mely rendszerint csak néhány menetből áll, egy villámhárítóval van láncolatosan kapcsolva úgy, hogy evvel és a (c cl) kondenzátorokkal egyegy áramkört képez. Az ekkor föllépő nagy elektromos erő közvetlenül a villámhárítón át egyenlítődhetik kj, melynek elektródáit ezért ily esetben nagyobb távolságra lehet beállítani, mint egyébként. Tesla-féle transzformátor helyett, mely a nagy távolságra beállított villámhárító mű-