38922. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes vezeték az egyenesben hajtott rész mozgásának ideiglenes megszüntetésére és a hajtó rész folytonos mozgása mellett

tet viszi át a (16) keresztfejra, mivel a (4 5) csapok egymástóli távolsága mindaddig nem változhat meg, míg csak ezen csapok a (19) tokrész (17 18) párhuzamos hornyaiban vezettetnek. Mihelyt a (4 5) csapok a (22) tokrészben a (17 18) hornyoknak ívalakban kifelé hajló szakaszaiba érkeznek, az (1—1) tagok végei azonnal kifelé lendülnek (2. ábra), míg csak a (8) forgattyú fölső helyzetében az 1. ábrán föltüntetett helyzetbe nem jutnak. Azonban a (16) keresztfej a (4 5) csapok, ill. (1—1) tagok kifelé lendülésének kezdetén rögtön nyugalomba jön s addig maiad állva, míg csak a tovább mozgó (8) forgattyú a 2. ábrán föltüntetett helyzetbe' ném jutott, mire a (16) keresztfej teljes dugattyúlökettel lefelé halad, mivel a (4 5) csuklócsapok most már nem közeledhetnek jobban egymáshoz s ennek folytán a két (6, 7) toliórúd a végeik közé iktatott csuklós rúdazattal együtt merev tolórúd gyanánt hat a (16) keresztfejre. A (16) keresztfej tehát a forgattyú körének szöggel jelzett részén (2. ábra) teljesen nyugalomban van, míg a dugattyú forgásának többi részén teljes lökettel vitetik tova. A 2. ábrán a (S) nyugvási szög példa gyanánt 145°-ot tesz ki, azonban -ezen szög az (1—1) tagok meghosszabbítása s ezzel együtt esetleg a forgattyú sugarának megnagyobbítása által 180°-ra vagy pedig nagyobbra is vehető. A (4 5) csapokat azért kell (17 18) hornyokban vezetni, hogy ezen csapok, illetve a csuklós tagok élei a csuklós Rudazatnak a kinyújtott helyzetbe való érkezés© alkalmával egymáshoz ne ütközhessenek. Oly esetekben, midőn a tagok kinyúlása alkalmával föllépő zaj nem okoz zavart, elegendő az (1 2) csapok középső vezetéke és az (1—1) tagok (21) oldalsó vezetéke, hogy a kitűzött cél elérhető legyen. A 7—9. ábrákon föltüntetett kiviteli példák csupán különböző hosszú (1) tagok, illetve csak két (1) tag alkalmazásának lehetőségét mutatják be. Mivel az 1—5. ábrákon föltüntetett csuklós rudazatnál a tagok csak tökéletlenül. | nyúlhatnak ki, ha a (17 18) vezetékek és a (14) középső vezeték között elég erős (20) falnak kell maradnia, az (1—1) tagoknak a (6) és (7) to'órudakkal való öszszekapcsolása a 10—13. ábrák szerint módosítható. Ezen berendezésnél a (6) tolórúd alsó vége kis (23) keresztfejjé, a (7) toliórúd fölső vége pedig ugyanolyan (25) kereszt-fejjé van kiképezve*, melyeknek végeihez az (1—1) tagok (24), ill. (26) csapok segélyével vannak csuklósan foglalva (10—12. ábrák). Az (1—1) tagok itt szükség esetén egészen kinyújthatok s a (17) és (18) oldalsó vezetékek a középső (14) vezetéktől tetszőleges távolságban rendezhetők el. Ezen berendezésnél az alsió vagy fölső tagpárt kétszeresen alkalmazni, minek következtében az erők jobban eloszolnak. A 13. ábra szerint a fölső vastagabb (1) tagok középen, az alsó vékonyabb (1—1) tagok pedig páronként kétoldalt vannak elrendezve. A (2 3) vezető csapszögek a (23), ill. (24) keresztfejbe vannak ágyazva s a tok egyenes (19) része* megfelelően ki van szélesítve. A 14. ábrán két, csuklós tagokból összetett négyszög alkalmazása látható. Ezen berendezést oly esetekben lehet alkalmazni, midőn egyetlen, hosszabb tagokból álló csuklós négyszög kilengésére nincs elég hely, vagy pedig midőn a forgattyú alsó holt helyzete után is nyugalmi állapotot akarunk előidézni. Az utóbbi esetben az alsó csuklós négyszöget a fölfelé haladás alkalmával lendítjük ki és összecsukva, mozgatjuk fölfelé, amivel elérjük, hogy az összes nyugvás egy negyedrésze a tolórúd (16) pontjának alsó megfordulására, három negyedrésze pedig fölső megfordulására esik, mivel lent csak az alsó csuklós négyszög lendül ki, ellenben fönt a fölső csuklós négyszög kilendülése és mindkét négyszög kinyúlása megy végbe. A 15. ábra együtemű motorokhoz való berendezést mutat, melynél a munkád ugatytyú két ellenkezően működő segéddugattyú között van elrendezve. Ez esetben az alsó tolórúd a (8) forgattyú által hajtott (10) csatlórúd (11) csapján túl meg van hosz-