38877. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szabadon égő lámpásoknál, különösen vasúti lámpásoknál az égéstermékek elvezetésére és a vetítőtér hűtésére

Megjelent 1901. évi május lió 21-én MAGY. KIR. SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38877. szám. V/b. OSZTÁLY. Berendezés szabadban égő lámpásoknál, különösen vasúti lámpásoknál az égés­termékek elvezetésére és a belső tér hűtésére. WLACH FRANZ GYÁROS WIENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 22-ike. Szabadban égő lámpások előállításánál J különösen arra kell tekintettel lennünk, hogy az égéstermékek elvezetése a lámpá­sok belsejéből lehetőleg gyorsan történjék meg, a nélkül, hogy a lámpás lángját, illetve a lámpást kártékonyán ható légáram érné. Ezen cél elérésére szolgáló berendezések olyan komplikált kürtősüvegekre vezettek, melyek a sokféle kívánalmaknak nem tet­tek eleget. Különösen mozgó lámpásoknál, mint pl. a vasútnál alkalmazott jelzőlámpá­soknál válik ezen hátrány érezhetővé, a mennyiben már rövid ideig való égésnél a lámpás belseje annyira fölmelegszik, hogy a tüzelőanyag szintje emelkedik és kiöm­lik, ami robbanásra vezethet. Vasúti lámpásoknál, de általában minden szabadban égő lámpásnál egyformán elő­nyösen alkalmazható jelen találmány s e hátrányok kiküszöbölésére irányul. Az eddigi szerkezeteknél a küllevegőnek a lámpás tokjába való közvetlen behatolá­sát mellőzték. Jelen találmány szerint az égéstermékek elvezetésére szolgáló saját­ságos vezetőfölületeket alkalmazunk, melyek az égéstermékeknek a lámpás belsejéből való gyors elvezetése következtében az oldalt belépő levegőt az ellenkező oldalon elvezetik, a nélkül, hogy a lámpás beise­| jébe való jutásuk áttal kártékony befolyást gyakorolnának. A lámpást a levegőáramlás hűti úgy, hogy a tüzelőanyag fölszállása és kiömlése be nem következhetik. A találmány tárgyát a mellékelt rajz 1. és 2. ábrája vasúti jelzőlámpásnál két egymásra merőleges, függélyes középsík szerint vett metszetben mutatja be. A 2. ábra részben oldalnézet is. Az új lámpás leglényegesebb ismertető jele a kürtősüveg, a mely — eltérően az eddigi hengeres alakítástól — két egymás­sal és a lámpás homlokoldalaival párhuzamos (a, b) falakról és két alsó (c") részükkel az (f) lámpástokhoz simuló, följebb szűkölő, fölső (c') végükkel kifelé lefelé hajló és az (a, b) falakra merőleges (c) oldalfalból áll. A négyoldalú kürtősüveget a kosárívszerüen vagy elliptikusan hajlított (d) födővel látjuk el. A (c) oldalfalnak a (d) födővel lefödött és visszahajlított (c') része (g) áttörésekkel van ellátva, alsó (c") része pedig kevéssé eláll az (f) lámpásoktól úgy, hogy vele az (e) csatornát képezi. A süveg belsejében a (c) falaktól kellő távolságban (h) vezető­fölületek vannak elrendezve, a melyek alsó (k) végükkel az (f) lámpatest belső oldalán elrendezett és (i) lyukakkal ellátott résszel ugyancsak csatornát képeznek, míg fölső

Next

/
Oldalképek
Tartalom