38876. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a vonatok menetidőinek időszakos jelzésére időszakosan változó hirdetőtáblákkal

(5) pecekhez képest oldalt elrendezett (6) pecek foglal helyet. A (2) emelő (7) ellensúlyt hord, mely a (6) pecket egy, a szekrény falára szerelt (11) rúgószerkezet (10) tengelyén ülő (9) emelő fölső (8) végéhez nyomja (lásd 4. ábrát) és alsó (12) végéhez (13) lánc van kapcsolva, melynek alsó szabad vége (14) kampót hord. A kampó a kissé rézsútos (15) hasítékban vezetődik, mely a berendezés mellső oldalán, a menetidőt jelző (16) kár tyák hosszanti tengelye irányában e kártyák fölött elrendezett fölületen van kiképezve. A (14) kampó alsó (17) vége alkalmas módon le van kerekítve vagy rézsútosan levágva, hogy a (16) kártyák fölső szélén lévő (19) vezető drótot megfogja és így a kampó és a kártya, között a kapcsolatot biztosítsa. A kártyák (20)-nál ki vannak vágva (2. ábra), hogy a (14) kampó a legelői fekvő (16) kártya (19) drótját könynyebben megfoghassa. A (15) hasíték fölső végén a (13) lánc vezetésére szolgáló (21) görgők vannak (2. ábra) elrendezve. A menetidőt jelző (16) kártyák (19) drótjai a kártyák szélén túlállanak és a kártyák két oldalán elrendezett vezető keret (22) hasítékaiban vezetődnek. A vezető keret (22c) hasítékainak (5. ábra) alsó részei hátulról előre felé meg vannak görbítve úgy, hogy a hiasítékok ezen meggörbített részében lévő kártyák a hátsó kártyák súlya által előre nyomatnak. A berendezés működési módját a következő eset világítja mieg. Tegyük föl, hogy az idő 12-ről l-re jár: ekkor az (a) nyílásban ama (16) kártya látható, melyen mindazon vonatok vannak följegyezve, melyek az állomásról 12 és 1 óra között elindulnak. Közvetlenül 1 órakor az (f) Óra (la) perckerekének (1) orra jut hatásra, amennyiben a (2) emelőt fölső végénél fogva a (3) csap körül elforgatja, miáltal a (6) pecek és a (9) emelő fölső vége között a kapcsolat megszűnik. Ily módon a (11) rúgószerkezet által hajtott (9) emelő elforgattatík, A (9) emelő hátsó oldalán (24)-nél (3. ábra) (24) záróemelő van forgathatóan elrendezve, melynek alsó vége rendes helyzetében a (9) emelő egy furatán nyúlik át és a (9) emelőn (27)-nél (4. ábra) forgathatóan elrendezett (26) súlyemelőt rendes körülmények között helyzetében fogva tartja. Mihelyt azonban a (9) emelő elforog, a (24) záróemelő meggörbített (23) fölső vége (3. ábra) a (25) ütközőre talál és ezáltal akként forgattatik el, hogy alsó vége a (26) súlyemelőtől eltávozik és ezt szabadon bocsátja. A (26) súlyemelő ekkor a (9) emelőhöz erősített (28) kampóra esik és a (9) emelőnek oly impulzust ad, melynek következtében ez a (11) rúgószerkezet hatása alatt | gyorsan körülforog. A körülforgás végén az emelő fölső vége az (5) peeekbe ütközik. A körülforgás befejeztetik, mihelyt az (1) orr a (2) emelő fölső véigét elhagyta, mire az emelő normális helyzetébe visszatér és a (9) emelő fölső vége ismét érintkezésbe jut a (6) pecekkel. A (9) emelő körülforgásánál a (26) súlyemelőt magával viszi és mielőtt az utóbbi eredeti helyzetét ismét elfoglalná, a (24) zárőemelő is visszatér rendes helyzetébe, minthogy ennek (23) fölső vége a (25) ütközőtől eltávozott. A (26) emelőt a (9) emelőn lévő (29) pecek gátolja meg abban, hogy a másik irányba átbillenjen. A (9) emelő alsó végének körülforgásánál a (13) láncot meghúzza úgy, hogy a (14) kampó a (15) hasítékban fölfelé csúszik. A (16) kártyán lévő (19) diótok kiálló végei a (22) hasítékok (22a) részében vezettetnek (5. ábra), mikor is a kártyák mozgatásánál a (22a) hasítékokat rendszerint elzáró, f orgatható (30) karokon ülő (31) görgők megemeltetnek. A (14) kampó által megfogott (16) kártya fölső szélével a (32) zárószerkezeten (5. ábra) áthalad és hia a (9) emelő alsó vége fölfelé mozgását befejezte, a kártya alsó széle a rézsútos (33) fölület fölött szabadon áll. A kártya már most önsúlyánál fogva alsó szélével a (33) fölületen lecsúszik, miközben a (19) drót oldalt ki-