38873. lajstromszámú szabadalom • Taxameter
— 2 — koronától fölfelé az egyes meneteknek felel- '• nek meg. Az (1) dob belsejében egy (n) rúgó van elrendezve, melynek egyik vége az (m) tengelyhez, másik vége a dob falához van erősítve, még pedig úgy, hogy a rúgó a dobot a kezdőhelyzetbe viszi vissza, ha a fogantyúkerék «szabad® helyzetbe való beállítása alkalmával a (g) kilincs a (k) kerék fogaiból kiakad, valamint ha a (p) tengelyen ülő (c) zárókilincset visszahúzzuk. A (d) tengelyen a (j) csappal ellátott tárcsától jobbra egy (q) bütyök van megerősítve, mely forgása közben egy lengethető (r) emeltyűt oldalt eltolni és annak egymásután három különböző helyzetet adni képes. Ezen (r) emeltyűt a (q) bütyökkel egy az (a) alaplemezhez erősített (s) rúgó és egy második (t) rúgó tartja állandó kapcsolatban, mely (t) rúgó az (r) emeltyűt a később leírandó (u) emeltyűvel köti össze. A csapban végződő (r) emeltyű a (v) tengely egy négyszögű részébe kapaszkodik bele a (w) hüvely segélyével, mely az emeltyűvég fölvételére hasítékkal van ellátva és két oldalt egy-egy (x), illetve (xl) kerék határolja. Ha a menetdíjjelző áll, az (x) és (xl) kerekek kapcsolódhatnak az (y) illetve (z) zárókilincsekkel vagy kiakadhatnak azokból (12. ábra); még pedig az egyik (x) kérék az (al) tárcsára alkalmazott (y) kilincsekkel kapcsolódhatik. Az (a 1) tárcsa viszont a (bt) kerékkel áll merev összeköttetésben, mely utóbbit a (cl)-nél elrendezett óramű (a rajzban nincs feltűntetve) tartja mozgásban. A (bl) és (al) kerekek lazán ülnek a (v) tengelyen, mely ezen a helyen hengeralakúra van készítve. A másik (xl) kerék a (JS) kilincsekkel kapcsolódhatik, melyek a (v) tengelyen lazán ülő kilométer jelző (dl) keréken vannak alkalmazva. A szerkezet órakilométerre is beállítható (15. ábra), mikor is a két (x) és (xl) kerék egyidejűleg kapcsolódik az (y) és (z) kilincsekkel. A kilométrikus működtetés alkalmával (13. ábra) az (x) kerékből kikapcsolódik az (y) kilincs, míg az (xl) kerék kapcsolódik a (z) kilincsekkel. A (dl) kilométerjelző kerék oldalt egy kivágással bír, mely az (xl) kereket veszi föl, ha a számoló készülék áll. Ebben az esetben az (x) és (xl) kerekek a zárókilincsek hatáskörén kívül esnek (12. ábra). A (dl) keréknek az (xl) keréktől elfordult lapján négy csapszöge van, melyeknek kettejére egy az (m) tengely körül szabadon lengő (el) emeltyű támaszkodik (1. és 8. ábra). Ezt az emeltyűt az (a) alaplemezhez erősített (fl) rúgó szorítja a csapszögekhez; az emeltyű egy (gl) zárókilincset hord, mely az (el) emeltyűre erősített (il) rúgó behatása folytán a (hl) kerék fogaiba kapaszkodik. A (gl) kilincs nyúlványán található egy a (kl) meghajlított rúd hasítékában eltolható (jl) tárcsa, mely a (gl) kilincset a (kl) rúddal köti össze. Ezen rúd másik vége egy (11) zárókilinccsel van szilárdan összekötve, mely a (p) tengelyre van ékelve és a (hl) kerék fogaival kapcsolódik. Ezt a kapcsolódást egy magára az (11) kilincsre és az (m) tengelyre erősített (ml) rúgó eszközli. A meghajlított (kl) rúdnak az a rendeltetése, hogy kiakassza a (gl) kilincset a (hl) fogaskerékből abban az esetben, ha a (hl) kerékkel merev összefüggésben álló (nl) henger a kezdőhelyzetbe hozatik vissza. Ez pedig mint a későbbiek alapján majd kitűnik, egy záróretesz visszahúzása és a (p) tengelynek a kezdőhelyzetbe való visszavitele által történik. Az (nl) dob kerületén egy tized- és századrészekre beosztott kilométer osztályzat található. A dobnak a kezdőhelyzetbe való visszavitelét, ha az a zárókilincsek hatása alól felszabadul, egy tekercsrúgó eszközli, mely a dob belsejében van elrendezve úgy, hogy egyik vége az (na) tengelyre, a másik pedig a dob falára erősíttetik. A (dl) kerék fogazatával egy (pl) csavarkerék kapcsolódik, melyet a hátsó kerekek egyike a következő módon hajt. Az egyik hátsó kerék agyára van erősítve egy csigavonalszerű kapaszkodó-horonyt képező (ql) bütyök (6. ábra). Ez a bütyök az (sl) karimák között levő (rl) homlokkerékbe akad bele, melynek tengelyéhez egy, a (pl) csavarkerékkel összeköttetésben álló, hajlékony (ti) tengely csatlakozik. A (v) tengely forgatása mindig lassan történik, akár az óraszerkezet, akár a kilo-