38852. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő eléje kapcsolt hűtőtérrel lokomobil, lokomotív és hasonló kazánokhoz

2 — teljesen vízcsövek határolják, eme hűtött térben a túlhevítő csövek oly helyzetben vannak elrendezve, hogy a nedves gőzt fejlesztő égéstermékek csak annyi hőt adjanak le a vízcsöveknek, hogy a túlhevítő csövekben lévő gőzt vagy nagy mértékben túlhevíthessék, vagy ha csak kis fokú tűihevítés szükséges, ezt a túlihevítést már aránylag igen kis fűtőfölülettel 'elérhessük. A vízcsövek nedves gőz fejlesztésére, táplálóvíz előmelegítésére és más célra használhatók. Az 5. ábra oly kazán keresztmetszete, melynél a (2) túlhevítő fűtésére a (7) tűzszekrényből elvezetett égéstermények először a (8) vízcsövekkel érintkezve, a kellő mértékben lehűlnek, és csak ezután érik a túlhevítő csöveket, illetve jutnak ezekhez. A (9) teret, melyben a túlhevítő csövek fekszenek, kifelé a (10) fal és a (11) gőzgyűjtő, befelé pedig a (8) vízcsövek határolják, melyek között az égéstermékek átvezetésére szolgáló közök vannak. A 6. ábrán látható berendezés lényegében az 5. ábrán láthatóval egyezik meg, csak a vízcsövek elrendezése van módosítva; a 7. ábrán a külső (10) falat (5. ábra) ugyancsak (12) vízcsövek helyettesítik úgy, hogy a füstgázok a túlhevítő érintése után a bennök lévő hőt a külső (12) vízcsöveknek adják le. A 8. és 9. ábrán a vízzel hűtött és (8) és (12) vízcsövek által képezett (9) túlhevítőtér különböző foganatosítási alakjai láthatók. Eme leírt elrendezéseknél a túlhevítőt épen ott építhetjük be a (8) és (12) vízcsövek közé, hol az égéstermékek, melyek előbb a vízcsöveket érték, a 'túlhevítő fűtésére alkalmas hőfokra hűltek le, de még elég melegek ahhoz, hogy nagyfokú túlhevítést létesítsenek, illetve, hogy kisebb mérvű túlhevítés aránylag kis fűtőfölülettel legyen létesíthető. Az ezután leírandó foganatosítási alakoknál az égéstermékek lehűtésére víz helyett levegőt használunk, a levegőt pedig kívülről vezetjük be. Levegő használatával ugyanazt a célt érjük el, mint a törzsszabadalomban leírt vízhűtés alkalmazásával, azonban ekkor a túlhevítő fűtésére kevesebb tüzelőanyag szükséges. Ily foganatosítási aliak függélyes, a 12. ábra X—X vonala szerint vett metszete a 10. ábrán, vízszintes metszete a 11. ábrán, a 10. ábra XII—XII vonala,, illetve XIII— XIII vonala szerint vett metszete pedig a 12., illetve 13. ábrán látható. A 10—13. ábrán látható foganatosítási alak lokomotív- és lokomobilkazánnál alkalmazható. A (13) túlhevítő a kazánon kívül van alkalmazva, fűtésére külön (14) tüzelés szolgál, mely ugyancsak a kazánon kívül van elhelyezve és szilárd, csöppfolyós vagy gázalakú, vagy vegyes tüzelőanyag égetésére lehet berendezve. Hogy ezt a tüzelőanyagot könnyebben lehessen meggyújtani, ahhoz a kazántüzelésből meleg vagy égő gázokat vezethetünk. A 10., 11. és 13. ábrán ebből a célból a kazántüzelésből egy (15) csatorna vezet a (14) túlhevítő tüzelésbe úgy, hogy a meleg vagy égő gázok a túlhevítő fűtésére és a túlhevítő tüzelésében lévő tüzelőanyag meggyújtására használhatók. Ha a meleg vagy égő gázok átvezetése a túlhevítő tüzelésébe fölösleges, akkor a (15) csatornát a 11. és 13. ábrán látható (16) szelep segélyével elzárjuk. Hogy a túlhevítő palástján át elvezetett hőt legalább részben visszanyerjük, eme palást kettős falú, a külső (17) palástban oly (18) nyílások vannak kiképezve, melyeken a levegő a két (17) és (19) palást közé jut úgy, hogy a belső palást által kisugárzott hő egy részét ez a levegő elnyeli, az ekként előmelegített levegőt pedig részben vagy teljesen a kazán- vagy a túlhevítő tüzelés rostélya alá, vagy a túlhevítő tüzelésének (20 21) falai közé vezetjük, honnan az a (22) nyílásokon át a (24) tűzhelybélés és a tüzelés belső (21) fala között vezetett (23) csatornákba megy és a (25) nyílásokon át jut a (26) elégető térbe, hol a túlhevítő tüzelésében fejlődött égéstermékekkel keveredik és ezek tö-