38852. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő eléje kapcsolt hűtőtérrel lokomobil, lokomotív és hasonló kazánokhoz

- 3 -kéletes elégetését biztosító előmelegített levegő gyanánt szerepel. 1 A (20 21) palást ily elrendezése és a levegőnek a palástban történő előmelegítése 1. a túlhevítő tüzeléséhez szükséges levegő előmelegítését, 2. a túlhevítő hőmérsékletének kellő mértékben való csökkentését és 3. a túlhevítő falában oly hőmérséklet föntartását teszi tehetővé, mely a nedves gőzt fejlesztő kazán falának közepes hőmérsékletével közel egyenlő. Evvel igazolva van az, hogy a túlhevítőnek a leírt módon, a kazánon kívül történő elhelyezésével mindazokat az előnyöket biztosítjuk, melyek a túlhevítőnek a nedves gőzt fejlesztő kazánban való elrendezésével járnak, ellenben az ebből származó hátrányokat (a nedves gőzt fejlesztő kazán túlságos növekedése, a túlhevítő csövek elégése, mit a túlhevítőnek a kazánba való beépítése idéz. elő), el vannak kerülve. Ily levegővel hűtött túlhevítő lehetővé teszi a levegőnek oly előmelegítését, hogy a szabadon kifejlődő lánghoz jutó levegő épen elégséges legyen ahhoz, hogy a lángban rejlő hővel együtt a túlhevítő fűtéséhez szükséges mennyiségű s hőmérsékletű fűtőgázt szolgáltasson. Ily foiganatosítási alak látható a 14. és 15. ábrán. Ez a berendezés a (27) túlhevítő csatornából áll, melybe a (28) nyíláson tüzelőanyagot (pl. csöppfolyós tüzelő anyagot) vezetünk be és melynek (29) hátsó részében a túlhevítő csövek vannak elrendezve. A (27) csatornát egy (30 31) kettős palást vagy evvel egyenlő értékű szerkezeti rész veszi körül, mely a (32) végién nyitva van úgy, hogy a palást üregébe levegő juthat be. A csatorna mellső részén egy (33) palást is van, alkalmazva, mely a (34) végén el van zárva és a (35) térrel közlekedik. Ez a (33) csatorna samott téglákból van falazva és (36) csatornákkal fölszerelve, (37) hossza akkora, hogy a palást végén a láng elég jól kifejlődhetik. Ha már most a túlhevítőt üzembe hozzuk, a (27) csatornában a (37) hosszúságon a láng szabadon kifejlődik, a (32) nyíláson bevezetett levegő a (31) fallal érintkezve, fölhevül, azután a (33) palást (36) csatornáiba jut, hol még tovább fölmelegszik és honnan a (35) térbe áramlik. A levegő mennyiségét akként szabályozzuk, hogy a szabadon kifejlődött lánggal való keverődése után a túlhevítő fűtéséhez szükséges mennyiségű gázt szolgáltassa, hőmérséklete pedig olyan legyen, hogy a láng hőmérsékletét a keverődés után a túlhevítéshez szükséges mértékben leszorítsa. A (30 31) palástnak a (32) és (34) nyílás között lévő hosszát akként választjuk meg, hogy a külső palást legmelegebb' részének hőmérséklete a nedves gőzt fejlesztő kazán palástjának hőmérsékleténél nagyobb ne legyen, mi azt biztosítja, hogy a túlhevítő közvetlen fűtésére használt tüzelőanyagot teljesen értékesítjük és hogy ennek következtében ez a túlhevítő ép oly gazdaságosan működik, mint ia közvetve fűtött túlhevítők. A 14. és 15. ábrán látható túlhevítő akként is módosítható, hogy a (35) tér mögött egyetlen (29) túlhevítőtér helyett több ily tér van alkalmazva. A 16. és 17. ábrán látható foganatosítási alaknál a (35) tér mögött két ily (29a 29b) túlhevítőtér van elhelyezve, melyeket a (30 31) kettős falak vesznek körül. A hideg levegő a (32) nyíláson lép be, a (31) falakkal érintkezve fölhevül, azután a közös (33) belső palást (36) csatornáiba jut, hol tovább fölmelegszik és honnan a kellő mennyiségben a (35) térbe áramlik, hogy a lánggal keveredve, a (29a) és (29b) terek fűtésére szolgáló mennyiségű és hőmérsékletű gázt szolgáltasson. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 36352. számú törzsszabadalomból ismeretes, lokomotív-, lokomobil- vagy más kazánoknál alkalmazott, előrekapcsolt hűtőtérrel bíró túlhevítő egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve* hogy a hosszanti kazánnak első, a tűzszekrényhez csatlakozó palástszakaszának (1) kiöblösödése van, melyen a túlhevítőt fűtőgázok hűtésére szolgáló (2) csövek