38834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép rostos növényeknek megmunkálására

- 2 — gerpároknak egymáshoz viszonyított működési módját tüntetik föl. A 6., 7., 8. és 9. ábrák a hengereknek nagyobb léptékű metszetei, melyek a rostoknak a rovátkákon való csúszását mutatják. A 10. ábra két hengerpárnak metszete és egy diagramm, mely a hengerek működését mutatja, melynél a rostok az egyik hengerpár által meghajlíttatnak oly pontokban, melyekben azok az előző hengerpár által nem hajtattak meg. A 11. ábra a 10. ábrához hasonló ábra, csakhogy itt a hengerek kisebb sugárral bírnak, minek következtében érintkezési pályájuk és így munkazónájuk is kisebb. A 12. ábra a hengerek rovátkáinak működécét láttatja, mely közben a mag a növénytől eltávolíttatik. A 13—18. ábrák két egyenlő nagyságú osztó körrel bíró hengerpárnak rovátkáit láttatják hat különböző helyzetben. A 19. ábra a hengerek hajtására szolgáló kerékművet láttatja. A találmány tárgyát képező gépnél a (15) gépkeretben (1. ábra) bizonyos számú, egymással kapcsolódó rovátkákkal ellátott hengerpár van elrendezve, melyek közül az alsóknak (301) csapjai a gépkeretbe vannak ágyazva, míg a fölsőknek (17) csapjai a (18) különálló csapágyakba vannak szerelve, melyek fölött a (19) rugók vannak elrendezve, hogy a hengereknek egymásra gyakorolt nyomását a (21) állító csavar segélyével a kivánt mértékben szabályozhassuk. A hengerek egy kerékmű segélyével hajtatnak. A megmunkálandó anyag egyenletes rétegben a (23) etető asztalon vezettetik a gépbe, ahonnan az a (24) lejtőn át távozik, míg a magok a hengerek között kiesnek. A kényelmesebb szemléltetés céljából a jelen találmány tárgyát képező gép az 1. ábrán négy hengerpárral bíró foganatosítási alakban van föltüntetve, de magától értődik, hogy a gyakorlatban a hengerpárok száma tetszés "szerint szaporíthatok és hogy a hengerpároknak száma a megmunkálásnak alávetett rostos növényeknek nagyságától függ. Közepes nagyságú len számára pl. kívánatos egyes esetekben tiz-tizenöt hengerpárt alkalmazni, míg más esetben esetleg még nagyobb szám is ajánlatos. A hengerpárok nagyobb számánál előnyös a hengerek rovátkáinak távolságát az egymás után következő hengerpároknál fokozatosan csökkenteni. A hengerek rovátkáinak egymással való kapcsolódását akként kell megejteni, hogy a len, mely egyik hengerpártól a másikhoz kerül, ugyanazon sebességgel hagyja el az egyik hengerpárt, mint a mellyel azt a következő hengerpár befogadja. A hengerek rovátkái olyanok, hogy azok egymással fogaskerekek fogainak módjára kapcsolódnak, anélkül azonban természetesen, hogy a hengerek egymást hajtanák. A hengerek rovátkáinak egymással szembekerülő fölületei között bizonyos meghatározott köz marad meg úgy, hogy a len magjai a hengerek között való tovahaladás közben nem zúzatnak össze. A 2. ábrában a függélyes szakadozott (30) vonalak a hengerpárok különböző állásának föltüntetésére szolgálnak. Az első hengerpárnál, a (31) vonal, mely a (30) vonal által ketté osztott rovátkával átlósan szemben fekvő rovátkának közepén megy át, Összeesik a (31) vonallal, mely az alsó henger egy rovátkaközének közepén jár át. A következő hengerpárok kapcsolódásának viszonylagos lefolyása a (32 33 és 34) vonalaknak a megfelelő (30) vonaltól való távolsága által van föltüntetve. A hengerek középpontjainak kellő távolságban való elrendezése következtében a rostok az egyik, egymással kapcsolódó hengerpár között más ponton hajlíttatnak meg, mint amelyben ez az előző hengerpár között történt, ily módon a rost egész hosszában különböző pontokban hajlíttatik meg, miáltal a megmunkált anyag fás részei igen hatályosan távolíttatnak el. Ez világosabban a 10. ábrán van föltüntetve, ahol a (45) pontok azon helyeket jelölik meg, melyek normálisan az ezen rajz baloldalán lévő hengerpár fölső hengere rovátkáinak csúcsainál voltak, a (46) pontok pedig azon pontokat jelölik meg, amelyekben a jobboldali