38801. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok folytonos üzemben való elemzésére
- 2 — tal jelzendő gáz minőségéhez alkalmazandók. így például a szénoxyd tartalom meghatározására szolgáló készülékben elnyelő folyadék gyanánt sósavban oldott rézchlorürt alkalmazhatunk stb. Ugyanily előnyösen alkalmazható a készülék egyéb üzemeknél is, pl. vegyi gyár rakban és bármely üzemnél, melynél bizonyos gáz- vagy gőzkeverék folytonos üzemben állíttatik elő. A jelen pótszabadalom tárgyai továbbá a készülék oly tökéletesbítései is, melyek a készülék biztos és pontos működését előmozdítják. A csatolt rajzon ezen javítások vázlatosan vannak föltüntetve. Az 1. ábra a gáz elszívására és a mérőkészülékbe való bevezetésére szolgáló készülék vázlata; a 2. ábra a javított mérőkészülék függélyes metszete; a 3. ábra a készülék egy részlete más kiviteli alakban. Azon kísérletek alkalmával, melyeket a törzsszabadalombaji védett készülékkel tettünk, azt tapasztaltuk, hogy a készüléknek jelzései lényegesen függnek azon nyomástól, mellyel az elemzendő gáz a készülék szivattyújába bevezettetik. Nagyobb nyomásnál a jelzések a valóságosnál kisebb gáztartalmat, kisebb nyomásnál pedig nagyobb gáztartalmat mutatnak. Ezennyomásbeli változás előáll mindig, valahányszor a szűrő, mely az elemzendő gáz tisztítására szolgál vagy a csővezeték, mely a gáznak a készülékbe való bevezetésére szolgál, eltömődik. Ilyenkor a készülék szivattyújának bizonyos vákuum ellen kell dolgoznia, amiinek a következménye az, hogy a gázok a rendesnél alacsonyabb nyomással jutnak a készülékbe. Hogy a gáz nyomását állandósítsuk, egy gáztartányt alkalmaztunk, melynek szabadon lebegő burája a külső légnyomás által lefelé szorítva, a bura alatt összegyülemlő gázokat állandó nyomás alatt tartja. Á szűrőn és a szívó vezetéken át a bura alá egy külön szállító szivattyúval hajtjuk az elemzendő gázt. Azt tapasztaltuk, hogy ahelyett, hogy az elemzendő gázok a gáztartányban összegyűjtetnének, megfelel oly szerkezet is, mely a szállító szivattyúból az elemzendő gázokat egy kétfelé ágazó csőbe hajtja, melynek egyik ága az elemző készülékbe, másik ága pedig a szabadba vezet. A szerkezet a következő: A gáz elszívására szolgáló- készülék egy állandóan hajtott (a) harangszerkezetű vagy bármely más szerkezetű szivattyúból áll, mely a gázt a tüzelőtérből, vagy generátorból vagy egyéb fejlesztőkészülékből a (b) szűrőn át beszívja és a (c) csövön át kiszorítja. A (c) csőnek (d) elágazása a tulaj donkép eni mérőkészülék szivattyújába vezet. Az (a) szivattyú több gázt szállít, mint amennyire a mérőkészüléknek szüksége van és ezért a fölösleget a (c) csőnek egyszerű (e) kiágazásán át a szabadba vezetjük, mint az az 1. ábrán pontozottan van rajzolva, vagy pedig egy úszó (f) harang alá vezetjük, melyből a fölösleges gáz a harang alsó szélén buborékok alakjában a (g) tartányban lévő folyadékon keresztül eltávozik. A fönt leírt készülék egy lényeges más előnye abban áll, hogy a mérőkészülék szivattyúját tehermentesítjük a gáznak hosszú úton és a szűrőn való átszívásától. Továbbá minthogy az (a) szivattyú lényegesen több gázt szállít, mint amennyire a mérőkészüléknek szükségie van, ennélfogva a szívóvezetékben és a szűrőben sokkal élénkebb az áramlás, mintha csakis a mérőkészülék szivattyúja működnék és így a mérőkészülék mindenkor friss gázt kap. A törzsszabadalomban leírt készülékkel azon tapasztalatot tettük, hogy annak szivattyújából az elnyelő folyadékba beszorított és ezen folyadékon apró buborékok alakjában átáramló gáz egy része az elnyelő folyadék tartányának tetején visszamarad és összegyülemlik, ami a mérések pontosságát csakhamar hátrányosan befolyásolja. Ezen hátrányon úgy segítettünk, hogy a (h) szivattyú (i) nyomószelepét egy sírna falú haranggal vettük körül, mely a gázbuborékok fönnakadását lehetetlenné