38801. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok folytonos üzemben való elemzésére

teszi. Ekkor azonban azt tapasztaltuk, hogy a harang1 belsejében az. elnyelő folyadék rövid idő múlva kifárad, minthogy a tar­tány többi folyadékrészével nem keverő­dött. Ezen újabb hátrányon úgy segítet­tünk, hogy egymás fölött két (j k) haran­got alkalmaztunk úgy, hogy a gázbuboré­kok az alsó harang szájnyílásán át a. fölső harangba jutnak. A fölső harang fenékkel bír, melyen több (1) nyílás van kiképezve, miáltal az alsó harangból a fölsőbe tóduló gázbuborékok a fölső harangból az elnyelő f olyadékot ezen (1) nyílásokon át kiszorítja. Ha már most a (k) harangból a gázok a mérés megtörténte után az (m) szelep'nyi­tása által elvezettetnek, akkor az elnyelő folyadék a tartányből a bura alsó száján, valamint az (1) nyílásokon át ismét betó­dul és így a (k) harangban az elnyelő fo­lyadék mindig friss állapotban tartatik. A gázok összegyűjtésére és a folyadék ha­tásos keverésére egyszerű bura is szol­gálhat, melynek oldalfalán vagy bármely alkalmas részén a folyadék keringésének lehetővé tételére (s) nyílások alkalmaztat­nak (3. ábra). A törzsszabadalomban leírt készülék egy további hátránya abban állott, hogy' az (n) mérődugattyú hengerének falain az elnyelő folyadékból jegecek rakódtak le úgy, hogy a mérődugattyú rövid használat után nem működött kellőképen. Ezen hátrányon az­által segítettünk, hogy az (n) mérődugaty­tyú alatt egy (o) olajréteget alkalmazunk, mely a (p) csőben van elhelyezve és az elnyelő folyadékkal közvetlenül érintkezik. A törzsszabadalom szerinti készüléknél továbbá azt tapasztaltuk, hogy a gázok kihajtása az elnyelő folyadéktartánybpl nem ment a kellő sebességgel, minek oka ab­ban rejlik, hogy az elnyelő folyadék után­töltésére való edény a kibocsátó szelep fö­lött volt elrendezve, és ezen kibocsátó sze­lep tulajdonképen kettős célra szolgált, tudniillik a már elemzett gázoknak eltá­volítására s egyidejűleg folyadéknak után­töltésére. Ezen hátrány kiküszöbölésére az utántöltő (a) folyadéktartányt a kibocsátó szeleptől függetlenül rendezzük el az el­nyelő tartányon és egy külön vezérelt (r) szeleppel látjuk el, mely szelep természe­tesen ugyanekkor nyílik és záródik, mint az (m) kibocsátó szelep. Végül azon tapasztalatot tettük, hogy a készülék jelzéseinek pontossága függ azon hőmérsékkülönbségtől, mely a készülékbe jutó gáz és az edényben elhelyezett fo­lyadék között fönnáll és hogy arra kell törekedni, hogy az elemzésre jutó gáz le­hetőleg ugyanazon hőmérséklettel bírjon, mint a folyadék. E célból szükségesnek találtuk, hogy a gázokat, mielőtt a készülék szivattyúhen­gerébe jutnának, egy csőrendszeren vezes­sük át, azon célból, hogy a gáznak al­kalma legyen a folyadék hőmérsékletét fölvenni. A rajzon ezen csőrendszert azel­nyelető edényt körülvevő (t) csőkígyó ké­pezi; természetes, hogy a csőkígyót azel­nyelető edény belsejében is rendezhetjük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázr vagy gőzelemző készülék, jelle­mezve azáltal, hogy az elemzendő gáz vagy gőz beszívására, valamint annak az elnyelő tartányba való bevezetésére egy mechanikailag folytonosan hajtható szi­vattyú szilárd dugattyúval és m;indig állandó dugattyúlökettel alkalmazta tik. 2. Az 1. igénypont szerinti készüléknél a gáznak elszívására és a mérőkészülékbe való bevezetésére egy berendezési, mely egy, a gáztermelő térrel kapcsolatban álló külön szivattyúból áll, mely a gázt a termelő térből egy szuron at beszívja és a mérőkészülék szivattyújába nyomja. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti készülék­nél a gáznak a mérőkészülékhez való táplálására szolgáló szivattyú nyomóve­zetékében egy gáztartány alkalmazása az elemzendő gáz nyomásának állandóvá té­tele céljából. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti készülék­nél a táplálószivattyú nyomóvezetéké­ben egy, a szabad levegőbe vezető el­ágazás alkalmazása a fölösleges gáz ki­bocsátása céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom