38801. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok folytonos üzemben való elemzésére
teszi. Ekkor azonban azt tapasztaltuk, hogy a harang1 belsejében az. elnyelő folyadék rövid idő múlva kifárad, minthogy a tartány többi folyadékrészével nem keverődött. Ezen újabb hátrányon úgy segítettünk, hogy egymás fölött két (j k) harangot alkalmaztunk úgy, hogy a gázbuborékok az alsó harang szájnyílásán át a. fölső harangba jutnak. A fölső harang fenékkel bír, melyen több (1) nyílás van kiképezve, miáltal az alsó harangból a fölsőbe tóduló gázbuborékok a fölső harangból az elnyelő f olyadékot ezen (1) nyílásokon át kiszorítja. Ha már most a (k) harangból a gázok a mérés megtörténte után az (m) szelep'nyitása által elvezettetnek, akkor az elnyelő folyadék a tartányből a bura alsó száján, valamint az (1) nyílásokon át ismét betódul és így a (k) harangban az elnyelő folyadék mindig friss állapotban tartatik. A gázok összegyűjtésére és a folyadék hatásos keverésére egyszerű bura is szolgálhat, melynek oldalfalán vagy bármely alkalmas részén a folyadék keringésének lehetővé tételére (s) nyílások alkalmaztatnak (3. ábra). A törzsszabadalomban leírt készülék egy további hátránya abban állott, hogy' az (n) mérődugattyú hengerének falain az elnyelő folyadékból jegecek rakódtak le úgy, hogy a mérődugattyú rövid használat után nem működött kellőképen. Ezen hátrányon azáltal segítettünk, hogy az (n) mérődugatytyú alatt egy (o) olajréteget alkalmazunk, mely a (p) csőben van elhelyezve és az elnyelő folyadékkal közvetlenül érintkezik. A törzsszabadalom szerinti készüléknél továbbá azt tapasztaltuk, hogy a gázok kihajtása az elnyelő folyadéktartánybpl nem ment a kellő sebességgel, minek oka abban rejlik, hogy az elnyelő folyadék utántöltésére való edény a kibocsátó szelep fölött volt elrendezve, és ezen kibocsátó szelep tulajdonképen kettős célra szolgált, tudniillik a már elemzett gázoknak eltávolítására s egyidejűleg folyadéknak utántöltésére. Ezen hátrány kiküszöbölésére az utántöltő (a) folyadéktartányt a kibocsátó szeleptől függetlenül rendezzük el az elnyelő tartányon és egy külön vezérelt (r) szeleppel látjuk el, mely szelep természetesen ugyanekkor nyílik és záródik, mint az (m) kibocsátó szelep. Végül azon tapasztalatot tettük, hogy a készülék jelzéseinek pontossága függ azon hőmérsékkülönbségtől, mely a készülékbe jutó gáz és az edényben elhelyezett folyadék között fönnáll és hogy arra kell törekedni, hogy az elemzésre jutó gáz lehetőleg ugyanazon hőmérséklettel bírjon, mint a folyadék. E célból szükségesnek találtuk, hogy a gázokat, mielőtt a készülék szivattyúhengerébe jutnának, egy csőrendszeren vezessük át, azon célból, hogy a gáznak alkalma legyen a folyadék hőmérsékletét fölvenni. A rajzon ezen csőrendszert azelnyelető edényt körülvevő (t) csőkígyó képezi; természetes, hogy a csőkígyót azelnyelető edény belsejében is rendezhetjük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázr vagy gőzelemző készülék, jellemezve azáltal, hogy az elemzendő gáz vagy gőz beszívására, valamint annak az elnyelő tartányba való bevezetésére egy mechanikailag folytonosan hajtható szivattyú szilárd dugattyúval és m;indig állandó dugattyúlökettel alkalmazta tik. 2. Az 1. igénypont szerinti készüléknél a gáznak elszívására és a mérőkészülékbe való bevezetésére egy berendezési, mely egy, a gáztermelő térrel kapcsolatban álló külön szivattyúból áll, mely a gázt a termelő térből egy szuron at beszívja és a mérőkészülék szivattyújába nyomja. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti készüléknél a gáznak a mérőkészülékhez való táplálására szolgáló szivattyú nyomóvezetékében egy gáztartány alkalmazása az elemzendő gáz nyomásának állandóvá tétele céljából. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti készüléknél a táplálószivattyú nyomóvezetékében egy, a szabad levegőbe vezető elágazás alkalmazása a fölösleges gáz kibocsátása céljából.