38797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati takarmányfélék előállítására

M^ffielent 1ÍK)7. évi május lió lá-éu. MAGY. -fc- KIR. Sem SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 88797. szám. I V/e. OSZTÁLY. Eljárás állati takarmány-félék előállítására. MICHAELY KÁROLY SZOLGÁLATONKÍVÜLI KAPITÁNY ÉS FÖLD­BIRTOKOS SURBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 szeptember hó 22-ike. A jelen találmány tárgya eljárás állati takarmányféléknek, különösen lovak szá­mára való takarmánynak előállítására. Általában ismeretes, hogy a sörtörköly jó takarmányt ad, és hogy az, magas fe­hérjetartalma következtében, tetemes táp­láló értékkel bír. Ezen törkölynek azonban az a nagy hátránya van, hogy a benne még jelenlévő cukor-, illetve keményítőtar­talmú anyagok következtében könnyen sa­vanyú -erjedésbe megy át és ennek folytán sokféle takarmányozási célra hasznavehe­tetlenekké válik. Föltaláló már most azt találta, hogy ezen hátrány teljesen elhárítható, a törkölyt más, szokásos takarmányfélékkel való ke­verékben olyan erős nyomásnak tesszük ki, legcélszerűbben hidraulikus úton, hogy teljesen homogén sima fölületű brikette­ket kapjunk. Ezen brikettekben a törköly már nem megy át savanyú erjedésbe. Hogy ezen tünemény miképen magyarázandó, azt eldöntetlenül kell hagynunk. Lehetséges, hogy kizárólag a víznek a sajtolás foly­tán bekövetkezett eltávolítása, mely a még oldott cukor legnagyobb részét is magá­val viszi, okozza az erjedés elmaradását; lehetséges az is, hogy a brikettek fölü­lete a sajtolásnál a fölületre jutott és me­chanikailag sűrített kolloidos anyagok ál­tal tökéletesen légmentesen el van zárva. Az utóbbi föltevés mellett szól azon tény, hogy a brikettek a fölületen keresztül csak nehezen vesznek föl vizet, míg szét­törésük után a törési fölületeken mohón szívnak föl vizet. Azáltal, hogy a törköly­höz az állatok mindenkori fajának és a ta­karmányozás céljainak megfelelő egyéb ta­karmányanyagokat szabad választás sze­rint hozzáadhatunk, lehetővé válik ezen ér­tékes takarmány alapján a legkülönbözőbb fajtájú, összetételű és alkalmatosságú tar­tós takarmányfélék előállítása. így pl. lo­vak számára igen alkalmas az olyan takar­mány, mely sörtörkölyből, szecskából és zabból áll. A zabot itt aprítatlanul alkal­mazhatjuk, mert az a hidraulikus sajtolás­nál annyira összezúzatik, illetve mechani­kailag föltáratik, hogy vízzel való meg­nedvesítésnél abban azonnal földuzzad, épen úgy, mint mikor előzőleg aprítva volt. A takarmányozási célokra alkalmas egyéb anyagok között, melyeket hozzáadás gya­nánt alkalmazhatunk, különösen kitűnik a melasz, épen úgy, ami annak konzerváló képességét, valamint ami az állatok táp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom