38797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati takarmányfélék előállítására

—• 2 — lálása szempontjából fontos, cukortartalmát illeti. Eddigelé a legkülönbözőbb öszszetételű melásztakarmányt állították elő, azonban a szálas anyagoknak melásszal való egyenletes megnedvesítése okáért, a melaszt olyan mennyiségekben kellett alkalmazni, hogy az ilyen keveréknek magában való takarmányozása a keverék magas kálisó tartalmánál fogva lehetetlen volt. Ha a melásztakarmánykeverékekben a melasz hozzáadását annyira csökkentjük, hogy a kész takarmány kálitartalma a normális értékeket túl nem haladja, akkor a térfogatarány egyrészt a melász és másrészt a többi takarmányalkatrészek, különösen a szálas takarmányfélék között, olyan előnytelenné válik, hogy a melász már nem osztható el egyenletesen a keverékben és ennek folytán sem a mechanikailag kötő, sem pedig konzerváló tulajdonságaival nem juthat érvényre. Ezen hátrányokon hatásos módon akképen segítünk, hogy a keverékhez bizonyos megmért mennyiségű vizet vezetünk, mimellett a vízmennyiségnek meghatározott alakban való ezen hozzávezetése a keverék számára egy sorozat további előnyt létesít. A keverékhez való víz hozzávezetése vagy akképen történik, hogy a sörtörkölyt friss, azaz elő nem szárított állapotban alkalmazzuk, vagy akképen, hogy a gabonát, melyet, amint az alanti példa mutatja, aránylag nagy százalékarányban adjuk a keverékhez, előbb vízzel telítjük, és pedig akképen, hogy a gabona, anélkül, hogy kívülről nedvesnek látszanék, a vízből a duzzadási maximumot fölvette. Az úgy előduzzasztott gabonát azután a melászból, szálas takarmányból és esetleg- más hozzáadásokból, mint sörtörkölyből és más efféléből álló keverékhez adjuk anélkül, hogy a gabonát előbb darálnók és a keveréket nyomás alatt megfelelő formákba sajtoljuk. Ezen sajtolásnál a duzzasztás folytán föltárt gabona szétzúzatik és már most a keverékben jelen lévő melászt támogatja az egész keverék áthatolásában és annyiban még ténylegesen is hozzájárul a kötéshez, amennyiben a siker és az esetben, ha a duzzasztás melegen történt, a csirizesített keményítő is közreműködik a takarmánylepény egyes részeinek egyesítésére, úgy, hogy olyan lepény keletkezik, amelyben a ragasztó alkatrészek a szálas anyag rugalmasságát teljesen legyőzte, mely azonban másrészt az etetésnél és esetleg előzetes megnedvesítésnél mechanikailag könynyen föltárul és ekképen a közönséges takarmánykeverékhez külsőleg közelálló és lényegében azzal legalább is egyenértékű takarmányt szolgáltat. A sajtolás folytán meg van adva a lehetőség *a könnyű szállításra, a takarmányadagolás jó beosztására stb. A sajtolásnak azonban a jelen különleges esetben még azon további következménye van, hogy ami eddigelé még nem volt ismeretes, egy teljes takarmányadaghoztartozó valamennyi alkatrész egyetlen egy lepényben már egyesítve van, míg eddigelé komprimált takarmányféléknél is mindig csak egyes alkatrészek vagy alkatrészcsoportok voltak komprimáihatók és kész takarmány előállítására különböző termékeket kellett egymás között vagy természetes takarmánnyal keverni. Ezt a lehetőséget egyrészt a csekély mennyiségű melász és másrészt a gabona duzzasztása révén történő vízhozzávezetés útján érjük el. A következőkben számszerinti példában adunk meg egy foganatosítási módot. Például jól összekeverünk 36% szálas takarmányt, legcélszerűbben széna- és szalmaszecskából álló szecskakeveréket, körülbelül 22% sörtörköllyel és a keverékhez esetleges előzetes fölmelegítés után 8% melászt, ezt is esetleg előmelegítve, adunk és alkalmas gépekben összekeverjük. Azután ezen keverékhez 34% gabonát^ például zab, kukorica és rozskeveréket adunk duzzasztott állapotban és az egésznek jó összekeverése után az anyagot sajtotóba visszük. Az így előállított takarmánybrikettek elegendő szilárdak arra, hogy mindenfajta szállítást kibírjanak. Tehát például katonai szállításra göngyölökbe csomagolhatók, vagy pedig, ha a hidraulikus sajtolásnál lyuka-