38712. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép gőznek zárt körfolyamatával

4. ábra metszet az 5. ábrának 7—7 vonala szerint. Az 5. ábra metszet a 2. ábrának 8—8 vonala szerint. A 6. ábra a befecskendező szivattyúnak na­gyobb léptékű metszete. A 7. ábra a befecskendezést vezérlő szer­kezetnek nagyobb léptékű rajza. A (Z) gőzhenger (1. ábra), melybe a friss gőz az (a) csövön és az (A) szelepeken át áramlik be a vezényelt (B) szelepekkel van ellátva melyeken át a dugattyúnak vissza­járó lökete alkalmával a gőznek egy része kibocsáttatik. Ezen kibocsátott gőz a (b) csővezetéken át a (C) gőzgyűjtőbe jut, a honnan azt tetszőleges más célra való föl­használás céljából elvezetjük; pl. egy kö­zönséges alacsony nyomású gőzgépbe. A (D) átbocsátó szelepek a körfolyamatban megmaradó gőzt a kompresszió végén a (d) csővezetékbe bocsátják, melyen át ezen gőz az (E) gőzgyújtőbe, ebből az (f) csövön át az (F) túlhevítőbe, aztán a (g) csövön át a túlhevített gőz fölvételére szolgáló (G) gyűj­tőbe és innen az (a) csövön át a hengerbe jut vissza. A (H) vezetéken át a (H) kézi szivattyúval az (E) gőzgyűjtőbe vizet fecs­kendezhetünk be. A (k) vízvezető cső (P) szivattyú hatása folytán a (K) fecskendező szelephez vizet vezet, mely ezen szelepen át az expansió közben a henger középső részébe fecskendeztetik. A gépnek egyes részei, melyek sokféleképen módosíthatók, a föltüntetett példában következőképen vannak elrendezve. Az (A) gőbebocsátó szelepek (2. ábra) a henger alsó részén vannak elrendezve és állandó töltésre vannak berendezve. Az (a) szeleptestet az (a2) szeleporsóra ható (a3) rúgó (4. ábra) tartja zárva. A szelep nyitá­sát az (L) vezértengely eszközli. Az (m) excenterrúd az (ml) szögemeltyűt ider-oda mozgatja, melyen az (m2) kilincs van for­gathatóan elrendezve. Ezen kilincs egyrészt az (m3) csavar segélyével beállítható (m4) ellengörgőhöz fekszik,. másrészt pedig az (m5) kar végével kapcsolódik, mely az (mö) csukló segélyével az (a2) szeleporsóval van összekötve. 2 — Az (m2) kilincs az (m5) kart magával viszi és az (a) szelepet addig tartja nyitva, míg az (m5) kar az (m2) kilincsről le nem csúszik, amikor is az (a3) rúgó a szelepet zárja. A szelep záródásának ezen pillanatja és ezzel a henger töltésétiek nagysága az (m4) görgő beállításával szabályozható. A (B) kibocsátó szelepek a (Z) henger fölső oldalán vannak elrendezve és szintén az (L) vezérteugely által vezényeltetnek egy kilincses szerkezet közvetítésével, mely azon­b:tn a regulátor hatása alatt áll. (bl) a szeleptest, (b2) a szeleporsó és (b3) a rúgó, mely a szelepet zárja. Az (n) excen­terrúd végén és az (nl) kar végén a három­ágú (n2) kilincs van forgathatóan elrendezve, míg maga az (nl) kar az (n9) csap körül forgatható. A kilincs egyik ágával az (n5) szögemel­tyűhöz fekszik, mely az (n6) csukló segé­lyével a (b2) szeleporsóval van összekötve; az (n2) kilincsnek másik ága az (n3) szög­emeltyűn levő (n4) súrlódó görgőhöz szorul és pedig két (n7) és (n8) rúgó hatása foly­tán. Az (n3) szögemeltyűt az (R) regulátor (8. ábra) állítja be, mely az (r) kar és (rl) rúd közvetítésével az (r2) szabályozó ten­gelyre hat, mely utóbbinak (r3) karja (4. ábra) az (r4) rúd segélyével az (n3) szög­emeltyű van összekötve. így tehát az (R) regulátor szabja meg a (bl) kibocsátószelep záródásának időpontjait és a kibocsátott gőz mennyiségét. A (D) átbocsátó szelepek (3. ábra) a két hengerfödélben vannak elrendezve és ismert szerkezetűek. A (d2) orsókon megerősített (dl) szelep­testek a (d3) rugók által tartatnak zárva és csak akkor nyitódnak, ha a hengerben ural­kodó nyomás a kellő nagyságot elérte. A (K) fecskendező szelep (2. ábra) a hen­ger fölső oldalán és annak közepén van el­rendezve. Ily szelep csak egy szükséges, mivel a vízbefecskendezés akkor történik, amikor a dugattyú a henger közepén még nem ha­ladt át. Ezen vízbefecskendező szerkezet az (R) regulátor hatása alatt áll. (P) egy kis nyomó

Next

/
Oldalképek
Tartalom