38681. lajstromszámú szabadalom • Födémhéjazat és eljárás annak előállítására

______ Megjelent 19Q7. évi április hó 3Q-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMIHIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 38681. szám. VlII/a. OSZTÁLY. Födémhéjazat és eljárás előállítására. LUGINO ALBERT GYÁROS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 26-ika. Jelen találmány tárgya födémhéjazat és | előállítására szolgáló eljárás. A tartók között megkeményedő plasztikus masszából álló födémek készítésére szolgáló ismeretes héjazatokat vagy deszkázatokat eddig úgy állították elő, hogy a födémtartók alatt deszkákból egy eltávolítható lapot szerkesztettek és ezen lapot a tartókhoz képest merevítettek vagy pedig drótokkal és effélékkel hozzájuk erősítették. A tartók közé helyezett plasztikus massza aztán ezen deszkalapokon nyugodott, míg csak meg nem keményedett, s esetleg a nádfonadék is, mely a fodémvakolat megfogására szolgált. Könnyen belátható, hogy az egész szobahelyiségnek ilyen betetőzése sok faanyagot és időt vesz igénybe s azonkívül sok deszkalapot el kell szabdalni, mivel a szobák méretei az egyes épületekben nagyon ingadozók. Jelen találmány célja az ismeretes födémhéjazatok ezen hátrányainak kiküszöbölésében áll, amit az alább leírandó módon érünk el. A nádfonadékot, célszerűen a szoba valamelyik falától kiindulva, úgy helyezzük a födémtartók alá, hogy a nádszálak két-két tartó távolságát áthidalják. A nádszálakat aztán lécek vagy deszkák segélyével atar| tók egész hosszában erősen ezekhez szorítjuk, ami a deszkák fölszögezése, vagy vastartók esetében a deszkák alátámasztása útján történhet. Ugyanígy járunk el a legközelebbi tartónál s ha ily módon a nádfonadékkal a tartók alatti egész területet átfödtük, akkor a héjazat kész s a tartók között szabadon fekvő nádfonadék olyan feszesre van húzva, hogy a plasztikus masszának elég vastag réteget képes tartani. Mivel nádfonadékot minden esetre alkalmazni kell, hogy a vakolat jobban tartson, ennélfogva a nádfonadéknak a födémhez való erősítése nem okoz túlkiadást, sőt ellenkezőleg, borító deszkában lényeges megtakarítást tesz lehetővé, a mennyiben a tartók közötti területet átfödésére nem kell deszkákat alkalmazni, mivel ezen területeket a héjazat gyanánt szereplő nádfonadék hidalja át. Deszkák tehát csakis a födémtartók alatt alkalmazandók s itt is csak azon célból, hogy a nádszálakat feszesen tartsák, minek következtében a deszkák tetszőleges szélesek vagy keskenyek lehetnek. A deszkák szélességének mellékes volta viszont azzal az előnnyel jár, hogy bármilyen deszkát alkalmazhatunk, anélkül, hogy annak méretein említésre méltó változtatásokat kellene tennünk, mivel leg-