38638. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozással dolgozó gépekhez tartozó önműködő szivattyú

sének megfelelően a (C, D) dugattyúpárra fölülről ható nyomás a dugattyúk egyps helyzetében változó, illetve a (C, D) djjgattyúpár fölületegységére ható resultáns fajlagos nyomás bizonyos legmagasabb legalacsonyabb értéket ér el. Ha most ezen fajlagos nyomások szélső értjeit a mpnkagépben föllépő feszültségek legmagasabb és legalacsonyabb értékén belül vesszük föl, akkor a (C, D) dugattyúpár periodikus mozgásba jő következő működés alapján. Föltételezzük, hogy (B) dugattyú és (C D) dugattyúpár legmélyebb helyzetükben vannak az 1. ábra a pontjának megfelelően. (B) dugattyú most fölfelé mozog ós megfelelően emelkedik a munkaközeg feszültsége ; (|3) helyzetben a (C D) dugattyúpárra fölülről és alulról ható nyomás egyenlő, míg a (B) dugattyú további emelkedésénél a munkaköizeg nyomása, melyet a következőkben mótornyomáanak nevezünk, fölülmúlja a dugattyúpárra fölülről ható fajlagos nyomást, az úgynevezett szivattyúnyomást, minek következtében a (CD) dugattyúpár fölfelé inozog: (y) helyzetben a dugattyúpár eléri legmagasabb helyzetét és a szivattyúnyomás legmagasabb értékét. A mótornyomás ellenben tovább emelkedik, és (b)-ben eléri legmagasabb értékét; ezalatt a (C D) dugattyúpár legmagasabb helyzetében vesztegel egészen (5) helyzetig, ahonnan kezdve a mótornyomás kisebb lesz, mint a szivattyú- j nyomás, minek következtében a dugattyúpár lefelé mozog és (E) helyzetben legmélyebb helyzetét eléri. A dugattyúpár ebben a helyzetben marad a munkaperiódus végéig, amidőn a játék újból kezdődik, illetve ismétlődik. Miután a dugattyúpár ezen mozgásainál a főszivattyú az automatikus szelepeken át megtelik és kiürül, az (E)és(F) hengerek egy önműködő szivattyút alkotnak, melynek dugattyúi az anyagép munkaközegének feszültsége által mozgattatnak. Ezen szivattyúműködés révén (E) főhengerben jóval magasabb feszültségeket érhetünk el, mint (A) anyagéphengerben, mivel ezen nyomások magasabb értékei az (F) segédhengerben uralkodó nyomás alacsonyabb értékeivel kompenzálhatok. A levegőszállítás az (F) segédhengerben lévő levegő feszültségének változtatása által szabályozható. Ezen feszültségváltozás a segédhengerben és (R) tartóban (s) szelep segélyével elérhető. Szelep helyett csap, tolattyú és más efféle is lenne alkalmazható. Egy további kiviteli példát a 3. ábra tüntet föi, melyen 3 két dugattyú (C) és (P) tandem elrendezésben van. A (C D) dugattyúnak (N) vezetékrúdja cső, melyhez alul az önműködő (I) szívószelep csatlakozik. Az (F) segédhenger (R) tartója közös azzal a tártóvá', amelybe (M) nyomóvezeték torkol. A (C D) dngattyúpár fölfelé való mozgása közben p. 0. levegő szívatik be a szabadból (I) szívószelepen át (E) főhengerbe, amely levegő a (C P) dugattyú lefelé való mozgása közben a (K) nyomószelep nyitása folytán (F) hengerbe és az ezzel (M) vezeték útján összekötött tartóba nyomatik. (0) gallér (U) födél mélyedésében a dugattyúlöket végén erős légsűrítést idéz elő és ezáltal fékezi a dugattyúmozgást. (P) gallér az (U) födél mélyedésében a dugattyúlöket végén erős légsürítégi; idéz elő és ezáltal fékezi a dugattyúmozgást. (P) gallér az (U) födél (t) szemével hasonlólag fékez a lefelé való mozgásnál. Gázszivattyú esetén a csöves (N) dugattyúrúd mint teleszkopcső képezhető ki, amelyen ! át a gázok egy gáztartóból fölszívatrak. A szivattyúhenger külsőleg és a dugattyú bensőleg vízzel vagy levegővel hűthető, hasonlóképen, mint ez a gázgépeknél és légsűrítőknél szokás. (Q) emelő segélyével a (C D) dugattyúpár egy helyzetben rögzíthető, azaz a szivattyú kikapcsolható; vagy pedig (Q)emelőaek (N) dugattyúrúddal való összekötése után kézileg mozgatható. A 4. ábra egy további kiviteli formát mutat; itt a két dugattyú egymásba tolt tandem elrendezésben van. (F) segédszivattyú (S) vezeték útján közlekedik (R) tartóval ugyanúgy, mint a 2. ábránál. Az (E) főszivattyúhenger (T) csatorna útján össze van kötve az anyagép (A) munkaterével. Ezáltal az (E) szivattyúhenger tulajdonkép