38638. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozással dolgozó gépekhez tartozó önműködő szivattyú

— 3 — úgy tekinthető, mint az anyagép (A) munkaterének tartozéka, mert a munkafolyamatok nagy része (az 1. ábrán (s a (3) diagrammrész) a két munkahengerben közösen játszódik le úgy, hogy az (E) szivattyúhenger tulajdonkép az anyagép munkaterének utókompresszió-tere. A munkafolyamat ezen elrendezésnél az 1. ábra alapján követve a következő. A A diagramm a pontjában (B) dugattyú, valamint a (C D) dugattyúpár a legmélyebb helyzetükben vannak. Az (* —P) munkafolyamat közösen játszódik le az (A) és (E) hengerekben. Amint a mótornyomás a (h) azivattyúnyomást, azaz az (F) segédhengerben uralkodó nyomást ((3) helyzetben eléri, a (C D) dugattyúpár mozgásnak indul fölfelé és elzárja a (T) csatornát úgy,hogy a már előzetesen sűrített munkaközegnek további sűrítése elkülönítve (E) szivattyú -hengerben folytatódik. A sűrített munkaközeg (K) önműködő nyomószelepen át egy tartóba nyomatik. (8) helyzet elérése után a dugattyúpár lefelé mozgásba jő, önműködően nyitja a (T) csatornát és (e) helyzetben ismét nyugalomba jő. (s) helyzet után a munkaközeg közösen expondál az (A) és (E) hengerekben. (V) állítóanyag segélyével szabályozhatjuk a dugattyúpár löketét és ezáltal a (T) csatorna elzárásának időpontját; ezáltal egy további módszerünk van a szivattyú szállításának szabályozására, amely a 2. ábra kiviteli példájának szabályozási módszerével kombinálható. Hogy az önműködő szivattyúmozgásnak a vezényelt mozgás jellegét és biztonságát nyújtsuk, az önműködő mozgást egy kényszermúködésú vezényművel támogathatjuk azáltal, hogy a dugattyúpárt egy vezényművel összekötjük, amely ugyanezen perió dikus mozgásokat idézné elő, mint a munkaközeg feszültsége által támasztott önműködő mozgás. Normális üzemnél ez a vezénymú — a súrlódástól eltekintve — munkafogyasztás nélkül üresen mozogna és csak az önműködő mozgás zavarásainál hatna szabályzólag a dugattyú menetére. Ez pl. elérhető egy elrendezéssel, mely a 4. ábrán van föltüntetve. A (CD) dugattyúpár (N) rúdja (Z) rúd közvetítésével a (W)vezényműemelővel és (k) görgővel össze van kötve : (k) görgő mentén (1) bütykös tárcsa forog. A dugattyúmozgásnak teljesen megfelelően a bütyköt a pontozott alak szerint kellene szerkesztenünk. Tényleg azonban a bütyök a teljes vonal szerint képeztetik ki, minek következtében forgása közben a szivattyú normális üzeménél a szivattyúmozgás túlnyomó idején át a bütyök nem jön érintkezésbe a (k) görgővel és a (W) emelő egyszerűen az (N) rúddal együtt leng. Csak akkor, ha a szivattyúdugattyú bármely ok miatt nem múküdik szabályszerűen, jut a bütyök szerephez és előidézi forgása által a dugattyú szabályszerű mozgását. Egyedül a dugattyú lefelé való löketének végén födi túl a tényleges, teljes vonallp.1 kihúzott bütyökalak a pontozott ideális bütyökalakot, miáltal a vezénymű a dugattyúnak lágy sülyedését idézi elő. (N) orsó és (W) emelő között az összeköttetés rugalmasan is kiképezhető. Az 5. ábra kiviteli példájánál a 3. és 4. ábra kiviteli példái egymással kombinálva vannak. A csőszerű (N) dugattyúrúdon és az önműködő (I) szívószelepen keresztül, pl. levegő szívható be az (E) hengerbe; ez a levegő a dugattyú lefelé való útjában (F) hengerbe nyomatik; azután (R) tartón, (m) szabályzócsapon és (n) szívószelepen át (o) hengerbe jut, ahonnan (p) szelepen át a nyomótartóba kerül. A 6. ábrán föltüntetett kiviteli formánál a (q) tér, melyben a szívódugattyú mozog, (r) összekötő cső segélyével van az anyagép (A) munkahengerével összekötve. A 7. ábrán föltüntetett kiviteli példánál a (C D) dugattyúpár fenekén (X) szelep van, melyet (Y) rúgó állandóan ülekére szorít. Ezt az (X) szelepet kívülről az üreges (N) dugattyúrúdon átmenő (Z) ütköző segélyével nyithatjuk, minek következtében a szivattyúnak (F) nyomótere (x) nyílások útján az anyagép (A) munkaterével közlekedésbe jő. (y) tömítés a szivattyú (F) nyomóterét (E) szívótérrel, valamint a külléggel szemben tömíti. Az elősorolt kiviteli példákon kívül még