38622. lajstromszámú szabadalom • Automobil alváz

val vannak elrendezve. A (13) és (14) kerekek a mellső és hátulsó (5), illetőleg (6) tengelyállványokkal függélyesen haladó (16) szögek, vagy csapok segélyével vannak összekötve, melyek a (18), ill. (19) mótortokokkal merev kapcsolatban állnak; utóbbiakat viszont az illető tengelyállvány (20), ill. (21) csapágyai támasztják alá. A (19) tokok a (6) tengelyállvánnyal, szögekkel fölszerelt (24) kapcsoló testek segélyével vannak összekötve. A (13) mellső kerekek már most szabadon elforoghatnak (16) csapjaik körül és a (26) csuklórudak segélyével egy emeltyűrendszer (27) karjával vannak összekötve, mely a függélyesen haladó (28) tengelyből és a (29) karból áll. A (28) tengely emellett az (5) tengelyállvány (30) csapágyában van elrendezve. Amint a rajz 3. ábrájából látható, a (29) emeltyűkarnak göinbszerűán kiképezett (32) vége van, mely a (34) csuklórúd útján a (36) csap körül kilendíthetően elrendezett (35) forgattyúemeltyűvel van összekötve, mimellett a (35) emeltyű a (37) kocsivezető ülés alatt van elrendezve. Ezen (35) emeltyű a (38) csuklórúd közvetítésével a (41)-nél kilendíthetően elrendezett, a (37) ülés alatt elhelyezett (40) emeltyűvel áll kapcsolatban és ellenkező végén (43) csaparanyával van fölszerelve, mely kapcsolatban áll a függélyesen haladó és csavarmenetekkel ellátott (44) tengellyel;utóbbi a (46) tartóban van elrendezve és a (47) kormánykerékkel van fölszerelve. Látható tehát, hogy a legutóbb leírt elrendezés olyan, hogy a (13) kerekek függélyesen haladó (16) csapjaik körül minden irány felé, a (47) kormánykerék forgási iránya szerint, elmozgathatók. Emellett a kapcsolat olyian, hogy ha a (47) kormánykereket jobb felé, illetőleg bal felé forgatjuk, a (13) kerekek szintén jobb felé, ill. bal felé forognak el. Mindegyik (14) hátulsó kerék két félgyűrűalakú (50) részből [melyek (51)-nél kilendíthetően vannak elrendezve] álló fékszalaggal van fölszerelve, mimellett az (50) részek a (19) mótortokon kilendíthetően vannak elrendezve és kilendíthető módon vannak összekötve ellenkező végükön az excentrikus (52) csapokkal, melyeket egy (53) emeltyű tart. A (14) kerékpár két (53) emeltyűje keresztirányban (55) járom segélyével egymással össze van kötve, mely az (56) csuklórúd segélyével egy (57) emeltyűkarral áll kapcsolatban; utóbbinak (58) tengelye a mellső (2) függő állvány (59) csapágyában van elrendezve. Az (58) tengely továbbá egy (61) emeltyűkarral van fölszerelve, mely a (62) csukló útján, a (64)-nél az (1) alvázon kilendíthetően elrendezett (63) forgattyúemeltyűvel van összekötve. A (63) emeltyű, a beállítható (65) csuklórúd segélyével, a (67)nél a (68) állványban, mely a (37) ülést támasztja alá, kilendíthetően elrendezett (66) emeltyűvel van összekötve. Az említett (66) emeltyű fölső vége a (70) fogantyúval van ellátva és az emeltyű a (71) záró kilincs által, mely a (72) fogasszegmenssel működik össze, jön illető helyzetébe. Megjegyzendő itt, hogy a fönt leírt fékező mechanizmus úgy van szerkesztve és elrendezve, hogy az (50) fékek a (66) emeltyű mozgatásával bármely kivánt nyomással meghúzhatok, miközben az emeltyű a (72) fogasszegmensen mozgattatik el. Az 5. ábra a rugalmas (11) ütköző rudak egyikének metszetben rajzolt alaprajza, mely rúd az 1. ábrán látható alváz baloldalán van föltüntetve. Az itt látható szerkezet természetesen valamennyi ütköző rúdnál ugyanaz. Mindegyik rúdnak golyószerűen kiképezett (74) és (75) vége van, mely a mozgatható (76), illetőleg (77) részekkel merev kapcsolatban áll, mimellett az utóbb említett (77) rész úgy van elrendezve, hogy az előbb említett részben ide-oda tolódhat, belső végén pedig (78) tokkal van fölszerelve a (80) és (81) rugók fölvételére. A rugók külső végükkel a (76) részre támaszkodnak és belső végük közt a (82) gyűrűt tartják, mely mereven van összekötve a (77) rúddal. Látható tehát, hogy a legutóbb leírt el-