38588. lajstromszámú szabadalom • Javítások rotációs erőgépeken, szivattyúkon, kompresszorokon és efféléken

- 2 — fala közötti köz szélességi méretével na­gyobb a dob sugaránál. Az (a) dobon és (b) tengelyén keresztül hosszúkás keresztmetszetű hasítékok ha­tolnak át, melyekben acélból vagy más megfelelő anyagból való lemezkék csúsz­nak, melyek keresztmetszete a hasítékok keresztmetszetét teljesen kitölti; e lemez­kék végei a dobból sugárirányban ki-be­járnak és eközben a (d) gépszekrény belső falához simulnak. Ahelyett, hogy, mint itt leírva van, a dobban végigmenő hasítékok, és ezek mind­egyikében egy-egy lemez alkalmaztatnék, csak a dobnak közel külső részében alkal­maztatnak egymással szemben (r) hasíté­kok (2. ábra), melyek tehát nem hatolnak teljesen át a dobon, de mely hasítékok egymással keskenyebb hasítékok útján, vagy egy sorozat kerek, négyszögletes, vagy hosszúkás (s) csatornák útján köz­lekednek; mindenik külső hasítékban az ezt keresztmetszetben kitöltő (t) rúd csú­szik, és e (t) rudak között az (s) csator­nákban (u) rudak foglalnak helyet, melyek hossza olyan, hogy a (t) lemezek külső szé­leit a (d) gépszekrény belső falával ál­landó és szoros érintkezésben tartják. Az (u) rudak a (t) lemezkék belső széleivel vagy egyszerűen érintkeznek vagy ezek­nek megfelelő üregeibe nyomulnak be, vagy végül azok végeibe becsavaroltatnak, ill. ez esetben csak az egyik (t) lemezkének csavaranyául szolgáló végébe csavar oltat­nak be, s a másik (t) lemezkével pusztán érintkeznek. Nemcsak egy-egy pár (t) lemezke és (r) hasíték alkalmazható a dobban, mint ez az ábrán föltüntetve van, hanem tetszőleges számban alkalmazhatók az említett, du­gattyúk vagy lapátok gyanánt működő le­mezkék; a hasítékok és a bennök mozgó lemezkék fölülete továbbá sima ugyan, de néhány igen kis barázda van beléjük vágva a kenőolaj fölvételére, melyek azonban úgy vannak alkalmazva, hogy a hatóközeget a hasítékokon a dob egyik oldaláról a má­sikra, legalább is gyakorlatilag számba nem vehetően, át ne bocsássák. A gépszekrény belső fölülete úgy van alakítva, hogy a benne forgó (a) dob, ill. ennek (b) tengelyének középpontján át tetszőlegesen fektetett egyenesek a gép-i szekrény falát keresztező pontokon belül ! mind egyenlő hosszúak; ennélfogva aztán a (t) lemezkék a dobnak forgása közben a gépszekrény belső falával (j) középvonal mentén és ettől, mint látni fogjuk, megfe­lelően az egyik vagy másik oldalon állandó szoros érintkezésben vannak. A gépszek­rény belső fala tehát keresztmetszetben nem köralakú, de, mint ezt már láttuk, a két (f fl) és (g gl) köríves részből s az ezek közötti görbékből áll, melyeket a kö­vetkező módon kapunk (4. ábra). A (b) dob középpontjának megfelelően vele kon­centrikusan (k) tárcsát helyezünk el, mely­nek átmérőjét legcélszerűbben úgy választ­juk meg, hogy kerületének egy negyed­része körülbelül egyenlő legyen az (a) dob és (d) fal között a (g gl) fölületnél meg­kívánt közzel; ha azonban aizt kívánjuk, hogy a (g gl) hossz legyen közelítőleg a dob kerületének egy negyede, úgy az al­kalmazandó (k) tárcsa átmérőjének olyan­nak kell lenni, hogy kerületének egy nyol­cada legyen a fönt említett köz méretével egyenlő. Most veszünk egy nem nyújtható (1) fonalat, és annak egyik végét a (k) tárcsa kerületének (m) pontján megerősít­jük, és a fonalat aztán az óramutató moz­gásával ellenkező irányban a tárcsán kö­rülvezetve, (f) ponthoz húzzuk és itt egy pecek körül vezetve azt, végül másik vé­gét a (k) tárcsa (p) középpontjához erő­sítjük. Most az említett pecekkel a fona­lat megfeszítve, az (o) pecket a nyíl irá­nyában az (f) ponttól a (gl) pontig moz­gatjuk, és az általa leírt görbében kapjuk meg a gépszekrény belső falának görbé­jét az egyik oldalon, míg a másik oldalon szintén ugyanily eljárással, természetesen j fordított értelemben, írjuk le azt, vagyis a két görbe a dob középvonalához képest egymással szimmetrikus. ! A (t) lemezkéknek a (d) gépszekrény ! belső falával érintkező fölületei (j) közép-1 vonaltól egyik szélük felé amennyire csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom