38562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegőben szétosztott nitrogénoxydoknak víz segélyével való visszanyerésére
— 3 — szorítjuk, amennyiben azokat alkalmas szárítóanyagokkal (kénsav, víztelenített mésznitrát stb.) érintkezésbe hozzuk vagy pedig azokat elegendő alacsonyra lehűtjük, avégből, hogy a víz legnagyobb részét kondenzáljuk. Ezután gyorsítjuk az NO-gáznak újraoxydálását N2 Ot -é, amennyiben a gázelegy hőmérsékletét emeljük (anélkül azonban, hogy túllépnők azokat a hőmérsékleteket, amelyeknél az NOa gáz NO-ra és O ra bomlik) vagy pedig, hogy azokat alkalmas katalizátorral (platináit horzsakő, lyukacsos vasoxyd stb.) hozzuk érintkezésbe, vagy pedig, hogy azokat egyszerűen olyan reakciókamarán vezetjük keresztül, mely elegendő nagy terjedelmű, hogy kilépésnél az NO-gáz gyakorlatilag teljesen átalakult Na 04 -é vagy pedig, hogy ezen három módszert, melyeknek mindegyike NO-gáznak N2 08 -á és azután Na 04 -é való oxydálását gyorsítja, kombináljuk. Egy másik módszer ezen újraoxydálás gyorsítására abban áll, hogy a gázokat, melyek vízzel reagáltak, több atmoszféranyomásnak vetjük alá. Lehet a nedves gázokat komprimálni vagy pedig azokat előbb szárítani ; az első esetben a nitrogénoxydok egy része salétromossavvá alakul át, de már észrevehető mennyiségű salétromsav is keletkezik. A komprimáló berendezéseket ekkor különben olyan anyagokkal kell kenni, melyeket a salétromsav nem támad meg (vazelin, telített szénhydrogének, nitrobenzol stb.). Az alkalmazandó nyomásnak nem kell igen magasnak lennie; jó eredményeket kaptunk már 3—5 atmoszféranyomásoknál, lehet azonban magasabb nyomásokat is alkalmazni. Az újraoxydálás ezen módja összeköthető az előbb jelzett módszerek egyikével vagy azok többjével. Ha a gázok ekképen kezeltettek, akkor alkalmasak arra, hogy az elnyeletésre, legelőnyösebb föltételek között, újra reagáljanak, azaz annyira, amennyire lehetséges, az első reakciósorozatot kövessék. Ezen megfigyelések annak fölismerésére vezettek, hogy nitrogénoxydoknak salétromsav alakjában való előállítására szolgáló raeionális berendezésnek több csoport olyan készülékekből kell állania, melyeknek mindegyike három főrészt foglal magában és pedig: 1. Egy «vízreakciókészüléket», melyben azon nitrogénoxydok körülbelül 2 /3-áuak kell elnyeletnie, amelyek a gázokban ezeknek a készülékbe való belépésüknél foglaltatnak. Ezen készülékek azon készülékek különböző alakjaival bírhatnak, melyek a technikában használtatnak, ha valamely gázt folyadékkal kell reakcióba hozni; (bonbonok, keverőkészülékek, zeg-zúgos lapokkal ellátott tornyok, leméztornyok, golyótöltéssel ellátott tornyok s. i. t., vízesővel, vagy vízporlasztáss'al vagy pedig gőzbefecskendezésekkel ellátott kamarák, vedrecskékkel ellátott forgó hordók s. i. t.). 2. Egy «szárítót», mely a gázokat a vízreakciókésziiléken való áthaladásuk után szárítja ; ezen szárító a szokásos elvek szerint van építve és vagy szárítóanyagok alkalmazásán vagy pedig 0° alatti lehűtés útján való szárításon alapszik úgy, hogy a vízgőz kondenzálódik. 3. Egy «újraoxydálókészüléket», mely az NO-gáznak N2 0*- é való újraoxydálására szolgál a fölös oxigén vagy katalizátor segítségével vagy hőmérsékletemelés vagy kompresszió útján vagy pedig ezen módszerek kettőjének vagy többjének egyidejű alkalmazása révén. Ezen különböző módszerek egyidejű alkalmazása különösen azon utolsó csoportoknál ajánlatos, melyek nitrogénoxydban szegény gázokkal dolgoznak. Ha ugyanis föltételezzük, hogy a nitrogénoxydban való kezdeti koncentráció 1% volt, akkor az egymásután következő csoportokban a koncentrációk megközelítőleg úgy viszonylanak, mint a következő számok: 1 2 3 4 5 koncentráció 1% 0-33% 0"09% 0-03% <>1% A következőkben példaképen leírjuk a berendezés azon foganatosítási alakját, mely az 1. ábrában oldalnézetben, a 2. ábrában fölül nézetben van föl tüntetve. A reakciókészüléket a kicsi (R) torony
