38562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegőben szétosztott nitrogénoxydoknak víz segélyével való visszanyerésére

4 -képezi, melybe a gázok alul belépnek és melyből fölül kilépnek, miután előbb többszörösen tekergő utat megtettek és vízzel érintkezésbe jutottak, mely utóbbi ellenkező értelemben mozog, amennyiben azt (P) szivattyúval emeljük és fölül a toronyba folyasztjuk. A torony hatásképessége úgy van megválasztva, hogy anitrogénoxydoknak kb. 2/3

-át salétromsav alakjában elnyeli. A reakciótorony elhagyása után a gázok (D) szárítóba áramlanak, mely két, fölváltva működő (Dl és D2) szakaszokra van osztva (2. ábra). A 2. ábra szerint éppen a (Dl) szakasz működik. Mindegyik szakaszban lapok vagy cserények vannak elrendezve_ melyek szárítóanyagot, pl. víztelenített kalciumnitrátot hordanak vagy pedig hűtőcsövek vannak alkalmazva, melyek hideg géppel állanak összeköttetésben. Ha a (Dl) szakaszban bizonyos mennyiségű víz visszatartatott, akkor a gázokat (r) szelep elállítása útján (D2) szakaszba vezetjük. Eközben a (Dl) szakaszban kondenzált nedvesség a (tl)-nél belépő és (t2)-nél kilépő forró és száraz levegőáram vagy valamely más alkalmas szer segédével kiűzetik. Ha a (D') szakasz kiszáríttatott'és újra használatba vétetett, akkor (D2) szakaszt szárítjuk ki s. i. t. A száritóból a gázok az (0) újraoxydáló készülékbe áramlanak, ahol zeg-zugban olyan lapok fölött vonulnak el, melyek valamely katalitosan működő anyagot hordanak, mely bármilyen alkalmas módon (pl. elektromos ellenállás-hevítés útján) melegíttetik. Különben az újraoxydáló készülékből kilépő gázok melegét fölhasználhatjuk arra, hogy a szárító azon szakaszát melegítsük, mely nincs használatban; erre nézve elegendő mindegyik szakaszban szeleppel ellátott csőrendszert alkalmazni, hogy a meleg gázokat tetszés szerint az egyik vagy másik rendszerbe vezethessük. Miután a gázok az egyik csőrendszerből kiléptek, beáramlanak a másik csőrendszerbe. Ebben az esetben a használaton kívül álló szakasz kiszárítása közönséges levegőnek ezen szakaszon keresztül és a csőrendszer körül való áramlása útján megy végbe. Miután a gázok az első csőrendszeren áthaladtak, átmennek egy második, hasonló alapgondolat szerint szerkesztett csőrendszerbe, mely azonban általában nagyobb keresztmetszetekkel bír úgy, hogy a gázoknak hosszabb ideig kell azokban tartózkodniok. Miután ugyanis a gázok koncentrációja nitrogénoxydókban csökken, ennélfogva az előidézendő reakciók lassabban mennek végbe. A második rendszer után következik a harmadik s. i. t. Gyakorlatilag véve öt, ilyen módon egymásután elrendezett rendszer lehetővé teszi a nitrogénoxydok tökéletes visszanyerését, ha a keringő gázáram sebessége megfelelően van szabályozva. A jelen találmány legfontosabb technikai előnyei a következőkben foglalhatók össze: 1. Meg van adva a lehetőség, hogy a levegőben a legnagyobb higítással szétosztott nitrogénoxydok tökéletesen átalakíttassanak salétromsavvá. 2. Meg van adva a lehetőség, hogy ezen oxydok összes mennyisége ilyen módon átalakuljon. 3. Ugyanazon hatásképesség mellett a készülékek méretei lényegesen kisebbek, miáltal a beszerzési költségek is tetemesen csökkennek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a levegőben szétosztott nitrogénoxydok visszanyerésére, mely abban áll, hogy a) a nitrogénoxydokat tartalmazó levegőt vízzel engedjük reagálni, azután b) a gázokat, melyek vízzel reagálnak, megszárítjuk, mire c) a nitrogénoxydot olyan tökéletesen, a mennyire lehetséges, nitrogénperoxyddá oxydáljuk, amely reakciót szükség esetén valamely katalizátorral vagy hőmérsékletemeléssel vagy kompresszió útján vagy egyidejűleg ezen három módszerrel támogatjuk, mire végül d) az újraoxydált gázokkal az a) b) c) műveleteket a teljes elnyeletésig ismételjük. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, mely a kö-