38486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a réznek ócska bronzból elektrolytos úton történő leválasztására szolgáló elektrolyt regenerálására
Megjelent 1907 i)()7. évi április hó 6-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 38486. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás a réznek ócska bronzból elektrolytos úton történő leválasztására szolgáló elektrolyt regenerálására. THIROT ADOLF JEAN MARIÉ MÉRNÖK BOURGESBEN ÉS MAGE (KÖZÉLETBEN NOUGUIER) LOUIS AUGIJSTE MÉRNÖK BOIS DES COLOMBESBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 augusztus hó 20-ika. Találmányunk tárgya egy eljárás a régi ágyúcsövekbő!, ipari hulladékokból, pld. hajóburkolatokból, csapágycsészékből, esztergaforgácsokból, mühelyszemétből stb. származó bronz réztartalmának kivonására szolgáló elektrolyt regenerálására. ily ócska bronz réztartalmát elektrolytos úton általában oly módon vonjuk ki, mint ahogy a réz elektrolytos affinálását végezzük, vagyis elektrolyt gyanánt rézsulfáttal közel telített, híg kénsavoldatot használunk, azonban a bronz elektrolyzisénél végbemenő reakciók jóval bonyolódottabbak, mint a réz affinálásánál végbemenő reakciók és hatásuk az, hogy az elektrolyt rézsulfát tartalma fokozatosan csökken, szabad savtartalma pedig nő. Eme jelenség oka az, hogy az anodát aránylag igen nagy menynyiségű idegen fém fertőzi, nevezetesen igen sok bronz ón mellett ólmot, cinket, vasat, nikkelt, alumíniumot, arzént, bismutot, antimont sőt aranyat és ezüstöt is tartalmaz. Elektrolyzis közben az (S04) ionok az anodához vándorolnak, hol a rézzel rézsulfátot, a nemes fémek kivételével pedig a többi fémmel megfelelő más sulfátokat alkotnak. Eme sulfátok egy része oldható, más része oldhatatlan, egy része bomlékony, más része nem, a nem bomlékony sulfátok nevezetesen a cink, vas, nikkel, alumínium, ólom stb. sulfátjai képződésük előrehaladása mérvében az oldatban levő rézsulfátmolekulák helyére lépnek, tehát az oldat réztartalmát csökkentik, ezek közül az oldható sulfátok, a cink, vas, alumínium stb. sulfátjai oldatban maradnak, az oldhatlan ólomsulfát pedig a kád fenekén kicsapódik, míg a bomlékony sulfátok, mint az ón, antimon, bismut stb. sulfátjai az elektrolyttel érintkezve csakhamar hydrolyzist szenvednek és egyrészt szabad kénsavat, másrészt igen bázisos sulfátokat és hydroxydokat választanak le, melyek oldhatlanok lévén, lecsapódnak. Ennek következtében a bronzból kioldott cink, vas, nikkel, alumínium és ólom az elektrolyt rézsulfát tartalmát csökkentik, míg az ón és a többi fémek a rézsulfát mennyiségének csökkentése mellett az oldat savtartalmát fokozzák. Eme most jelzett, az eredetüknek és rendeltetésüknek megfelelően igen sok ide-