38444. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lapátoknak, gőzturbinák futókerekeinek és más hasonló szerkezeti részeknek gyűrű tornyaiban való megerősítésére

— 2 -be, melynél a lapát talpát különböző keresztmetszetű hornyokban földúzzasztás által rögzítettük, a 4. ábra a horony egy részét és az ebbe beerősített lapátokat és köztartódarabokat ábrázolja fölülnézetben, az 5. és 6. ábra a turbinátok falán és a futókerék koszorúján átmenő sík szerint vett metszetben vastagított talppal és a földuzzasztás céljából több furattal ellátott lapátot ábrázol, a 7. és 8. ábra ugyanily metszetben lioszszanti irányban fölhasított talppal bíró lapátot és a 9. ábra ugyanily metszetben oldalt alkalmazott hasítékokkal bíró lapátot tüntet föl, míg a 10. ábra a 9. ábrához tartozó fölülnézet, részben metszet. A 11., 12., 13., 14. és 15. ábra a gyűrűhorony fölülnézetében oly foganatosítási alakokat tüntet föl, melyeknél a lapáttalpak keresztmetszete ívalakú és azok a tövisek beverése céljából furatokkal vannak ellátva. A 16. ábra ívkeresztmetszetű és csak mélyedéssel ellátott lapáttalpat ábrázolt, a 17. és 18. ábra a turbinatok falán és futókerék koszorúján átmenő sík szerint vett metszetben a lapátoknak az 1. ábrán látható keresztmetszettel bíró horonyban való megerősítés módját ábrázolja. Egyes példákon, mint az 1—4. ábrán, oly (al) lapáttalpak vanuak alapúi véve, melyeknek ívelt keresztmetszetük van, viszont más példákon, mint az 5—10. ábrán a lapáttalpak keresztmetszete négyszög. Az (a) lapátok keresztmetszete rendszerint olyan, hogy a keresztmetszet közepén a legvastagabbak. Ez az általában ismert keresztmetszetalak a rajzokon nem látható. Az 1. ábra szerint az (a) lapátok (b) köztartódarabok közbeiktatása mellett (4. ábra) a turbinatok, illetve futó kerék fecskefark alakú hornyaiba vannak behelyezve. Az (al) lapáttalpak és (b) köztartók (c) furatokkal vannak ellátva úgy, hogy mikor azokat a hornyokba behelyeztük, több lapáttalpat és köztartó darabot egyszerre lehet a (c) fúratokba bevert tövisek segélyével földuzzasztani. Eme részek földuzzasztása akként történik, hogy fölületeik szorosan egymásra i és a gyűrűhorony fenekére szorulnak. Ezekj ben tehát a lapátok és köztartódarabok a tövisek kihúzása után is el nem mozdíthatóan vaunak rögzítve. A lapátok megerősítése fokozott biztonsággal történik, ha a földuzzasztás után a 4. ábráu látható módon több (al) lapáttalpon és (b) köztartódarabon átnyúló (d) pecket verünk a furatokba. A 4. ábrán példaképpen oly (a) lapátok láthatók, melyeknek legnagyobb vastagsága nem esik a keresztmetszet közepére. A 2. és 3. ábrán lényegében ugyanazt a megerősítési módot ábrázoltuk, mint az 1. ábrán, azonban a gyűrűhornyok keresztmetszete némileg más. A 2. ábrán látható gyűrűhorony szorosan a horony fenekén alá van metszve, a 3. ábrán látható gyűrűhoronynak pedig több ily alámetszése van. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alakoknál a lapátok talpa oly célból, hogy a köztartódarabok fölöslegesekké váljanak, ki vannak vastagítva. Két-két (o) furat oly közel esik az (al) lapáttalp egy-egy oldalához, hogy az anyag a duzzasztásnál a gyűrűhorony megfelelő beesztergályozásába biztosan belépjen. A hornyok például félkör (5. ábra), vagy derékszög keresztmetszetűek (6. ábra) lehetnek. Eme foganatosításalakoknál az (al) lapáttalpak szélessége teljesen egyenletes lehet (1. az 5. ábrán alul), hogy azokat bármely tetszőleges helyen behelyezhessük. A földuzzasztás után az érintő irányú furatokba még külön (p) peckeket is beverhetünk. Ugyancsak vastagított talpai vannak a 7—9. ábrán látható foganatosítási alakoknál föltüntetett lapátoknak is, a talpnak keresztmetszete pedig, — mint az a 9. ábrához tartozó fölülnézetet ábrázoló 10. ábrán látható — négyszög alakú. A 7. és 8. ábra szerint a vastagított lapáttalpaknak igen szűk (e) hosszanti hasítékai vannak, melyekbe érintő irányában alkalmas keresztmetszetű, pl. (f, g) ékeket verünk be. Szükség esetén a kitágított hasi-