38444. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lapátoknak, gőzturbinák futókerekeinek és más hasonló szerkezeti részeknek gyűrű tornyaiban való megerősítésére

3 -tékokba több lapáttalpon átnyúló peckeket is be lehet verni. A 9. ábra szerint az (al) lapáttalpnak oldalt (1) hasítékai vannak, melyek (m) furatokba torkollanak. Mikor a furatokat (n) tövisekkel tágítjuk, a talp vógrészeit gyűrűhorony megfelelő alámetszéseibe szorítjuk és egyúttal szorosan a gyűrűhorony fenekére nyomjuk. Ha a lapáttalpak és köztartódarabok a tövisekkel történő földuzzasztásra vannak berendezve, a kapcsolat még szilárdabbá tehető. így a 11—16. ábrán lényegében sarlóalakú (al) lapáttalpak és ezek közé illő, ívalakú (b) köztartódarabok vannak alkalmazva. Az (al) lapáttalpaknak és (b) köztartódaraboknak kis átmérőjű furatai vannak, illetve nincsenek teljesen átfúrva (11. ábra), a teljesen át nem menő (cl) furatot pedig külső (c2) végén tágítjuk. A tövis beverésével a (cl) furat feneke átszakad, a tövis további előrehajtásánál pedig az anyag gyűrűalakjában a következő (al) lapáttalp illetve (b) köztartó furatának tágasabb (c2) végébe szorul. Az egyik oldalon alkalmazott (c2) kiszélesedés és a másik oldalon keletkező kiugrás előfurt lyuk alkalmazása nélkül, pl. a (c2) kiszélesedésnek megfelelően alakított sajtolótagok segélyével is létesíthetjük, mielőtt a lapátokat és köztartódarabokat a horonyba behelyeznők. így pl. sajtó vagy más hasonló berendezés segélyével a 16. ábra szerint az (al) lapáttalp, illetve (b) köztartódarab egyik oldalán egy (c3) mélyedést, másik oldalán megfelelő kiugrást léte- | síthetünk. A 12. ábra szerint az érintő irányában ható és a földuzzadást előidéző nyomás a lapáttalpak, illetve köztartódarabok homorú, a 13. ábra szerint pedig ezek domború oldala felől hat, ezen az utóbbi ábrán az egyik lapáttalp és köztartódarab még nincs földuzzasztva, míg a többi annak következtében, hogy a lyukak fenekét a velük szemben fekvő kiszélesedésbe benyomtuk, egymással szorosabb kapcsolatba jutottak. A 12. és 13. ábra szerint külön (e) peckeket lehet beverni, melyek a kapcsolatban maradnak. Mint az a 14. és 15. ábrán nagyobb léptékben látható, a (c2) kiszélesedések keresztmetszete más lehet, mint a (cl) furatoké. Az összes lapátok — körülbelül a három utolsótól eltekintve — a leírt módon vannak a kerékkoszorúba erősítve. Emez utóbbi utolsó, lapátokat valamely tetszőleges módon, pl. haránthoronyban lehet megerősíteni. A 17. és 18. ábrán látható megerősítési módnál föltételeztük, hogy az összes lapátok, — egy vagy néhány lapáttól eltekintve, — az 1. ábrán látható módon vannak megerősítve. Emez utóbbi lapátok megerősítésére a két, ezekhez csatlakozó köztartó meg van osztva. Az (y) feleket helyezzük el először, azután az (x) feleket verjük be ékek gyanánt (17. ábra), minek megtörténte után az (y) részek (yl) orrainak az (x) részek megfelelő rézsűire való leverésével az ékeket a kellő helyzetben biztosítjuk (18. ábra). A lapátokat megfelelő anyagból öntjük, nagy nyomás alatt közel a kellő alakra hozzuk és azután utánmaratjuk. A lapátoknak a futó kerék vagy turbinatok hornyaiban a leírt módon történő megerősítésénél a lapáttalpakat nem előzetesen a gyűrűhorony alámetszéseinek szorosan megfelelően kiképezni, ezért a lapátokat könnyen elhelyezhetjük a horonyban ég külön beverőgyűrűk fölöslegesek. Ezenkívül az egyes lapátkoszorúkat a kerékkoszorú lényeges gyöngítése nélkül egymáshoz közelebb is alkalmazhatjuk, tehát a gőzturbina munkabírását a térigényhez viszonyítva, I fokozhatjuk. Ezenkívül a kerékkoszorúnak és lapátoknak a köztartódarabok és a szorító gyűrűk beverését kisérő esetleges alakváltoztatásait is könnyeu elkerülhetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés lapátoknak gőzturbinák futó kerekein és más hasonló szerkezeti részeken alámetszett gyűrűs hornyokban való megerősítésére, azáltal jellemezve, hogy a lapáttalpaknak és az esetleges köztartóknak ezek furataiba, illetve mélyedéseibe a horonyban való elhelyezésük után érintő irányában bevert tövi-