38433. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tengelyirányban csapott gőzturbináknak, a tengelyirányos nyomás alól való tehermentesítésére
gyűrűkamrájával (3. ábra) vagy egy (a2) gyűrűkamrájával van kapcsolva (4. és 5. ábra). Annak megfelelően, hogy a gőzt a (b) turbinából az (a2 a3) vagy (a4) kamrába vezetjük-e, a (b) turbinánál nagy, közepes vagy kis végfeszültséget létesítünk és a tengelyirányos nyomás nagyságát ily módon szabályozhatjuk. A 6. ábrán tengelyirányban csapott (a) turbina sugárirányban csapott (b) tehermentesítő turbinával van kapcsolva. Mindkét turbinának közös (al) gőzbevezetőkamrája van, a (b) turbina (fl) gőzelvezetőkamrája pedig itt is egy (e) cső útján öszsz'e van kötve az (a) turbina egy (a2) gyűrűkamrájával és a (b) turbina gőze az (a) turbina tengelyirányos nyomásával ellentétes irányú nyomást gyakorol. Az (a) turbina tengelyirányos nyomását tehát a (b) tehermentesítő turbina megfelelő méretezésével teljesen vagy részben megszüntethetjük, sőt ellenkező irányú tengelyirányos nyomást is létesíthetünk. Az eredő tengelynyomás további szabályozására és egyidejűleg az (a) turbina normális munkakifejtésének fokozására szolgál az is, hogy a (b) turbinát, pl. a 7. és 8. ábrán látható szabályozó berendezés segélyével részlegesen csapott turbina gyanánt járatjuk. A (d) toknak gyűrűalakú (n) kiugrása van a (k) tolattyúgyűrű előtt, az (n) kiugrásban pedig bizonyos (1 m) hoszszúságú (8. ábra) egy vagy több kivágás van kiképezve, melyen a gőz a (b) tehermentesítő turbinához áramlik. A tolattyúgyűrű forgatásával tehát a gőzbeáramlást a (b) turbinába tetszés szerint szabályozhatjuk. A turbina tetszőleges más módon is lehet részlegesen csapott turbina gyanánt kiképezve. A részlegesen csapott tehermentesítő turbina új és igen hathatós eszköz a bevezetett gőzmennyiség változtatására, mimellett a két turbina összes munkakifejtését is.tetemesen fokozza. A tehermentesítendő turbina munkakifejtésének fokozására fölhasznált gőzt tehát — mint az könnyen belátható — a találmány szerint jobban hasznosítjuk, mintáz eddigi berendezéseknél, hol a kazángőzt úgynevezett mellékszelepen közvetlenül vezettük egy több fokozatban dolgozó turbina egy vagy több pontjához. Ilyenkor a gőzfeszültséget lefojtás által nagyon csökkenteni kellett, tehát azt csak rosszul lehetett kihasználni. Ezért megelégedtek avval, hogy aránylag kis turbinával igen nagy gőzfogyasztás mellett igen nagy munkát fejtsenek ki. Ha ellenben a turbina munkakifejtésének fokozására szolgáló gőzt előbb egy tehermentesítő turbinán vezetjük át, melynek a 7. és 8. ábra szerint egy vagy több szabályozható lapátrendszere van, akkor a gőz a tehermentesítő turbinán való átmeneténél már ebben végez tetemes munkát és csak ezután jut kisebb nyomással a másik turbinába. Ha a tehermentesítő turbinában uralkodó végnyomást megfelelően választjuk meg, a gőz expandálódásánál végzett munka tetemes, a be- és kiömlő nyomás különbségének megfelelő részét a tehermentesítő turbinában mint hasznos munkát értékesítjük. A 9. és 10. ábrán látható két példán a (b) tehermentesítő turbina a tehermentesítendő (a) turbina (c) tengelyén külön (e) tokba van ágyazva. A 9. ábra szerint a kazángőz az (f) csővezetéken a tehermentesítendő (a) turbina (d) tokja mellső végén lévő (al) bevezetőkamrába áramlik, a turbina fáradt gőze a (d) tok hátsó végén lévő (a3) gyűrűkamrából a (k) kondenzátorba megy. A (b) turbina a gőzt vagy az (f) csőből az (f2) csövön át kapja, mint azt pontozva jeleztük, vagy pedig az (a) turbina egyik (a2) gyűrűkamrájából az (fl) csövön, még pedig az utóbbi esetben kisebb nyomással, mint az előbbiben, mert a gőz azalatt, míg az (a2) gyűrűkamrába jutott, az (a) turbinában máimunkát végzett. A (b) turbina a 9. ábra szerint sugárirányban csapott turbina. Ha a gőz a turbinában munkát végzett, a (g) kamrából a (g2) csövön vagy a (k) kondenzátorba, vagy a szabadba, vagy valamely kisebb nyomással dolgozó turbinába áramlik.
