38397. lajstromszámú szabadalom • Öntöltő lőfegyver

5. ábra a zároló függélyes hosszmetszete, a belsejében levő részek nélkül, balfelől nézve, a 6. ábra az üres zároló alulnézete, a 7. ábra a fegyverről levett závárzattok, cső és visszahúzott zároló fölülnézete, míg a 8. ábra ütőszöges zárral és a fogantyúban elrendezett tölténytárral bíró pisztoly függélyes hosszmetszete, a 9. ábra ugyanezen fegyver elülnézete, a 10. ábra pedig fölülnézete. Mint az 1. és 2. ábra mutatja, a zároló (1) tokja, melyhez a (2) cső csatlakozik, a (3) köpennyel, mely a tölténytárt és a závárzatot tartalmazza, egy (4) csuklószög vagy csavar útján úgy van összekötve, hogy az (1) tok fölbillenthető s az (5) zároló, összes részeivel együtt, az (1) tokba elülről hátrafelé beilleszthető s ennek megfelelően ki is vehető. A (2) cső mögött alul egész hosszában nyírott (1) tok hátsó végén két (6) kiugrás van elrendezve, melyek a (3) köpenyt villaszerűén közrefogják, mihelyt az (1) tok hátsó végét lecsappantjuk. A (3) köpeny hátsó részén a billenő csövű lőfegyvereknél szokásos csappanó zár van elrendezve, mely azonban a rajzban nincs föltüntetve. Ezen zár foga, mihelyt az (1) tokot hátul lecsappantjuk, a (7) nyugaszba csappan s a tok hátsó végét a (3) köpenynyel köti össze, míg a tok és köpeny mellső részének összekötésére a (4) csuklószög szolgál. Az (5) elzáró tömör (8) mellső része a 2. és 7. ábra szerint az (1) toknak szintén tömör hátsó falában akad meg, midőn a zároló hátraszökik úgy, hogy a zároló ily módon teljes biztonsággal megakasztatik. Az 1—7. ábrákon föltüntetett kivitelnél < az (5) zarolo (9) furattal es (10) hasítékkal bír (3—6. ábrák), melyek lehetővé teszik, hogy a (11) gyújtószög s ennek (12) rúgója, továbbá a zárórúgó (13) süvegje és a (14) zárórúgó elülről hátrafelé a zárolóba helyezhető legyen s hátsó végén meg legyen támasztva, Az (5) zároló furatát elül a (15) zárófej zárja el, mely a belső részek kilépését megakadályozza s megfelelően kiképezett mellső végénél fogva az (5) zároló mellső részével fönt szuronyzár módjára kapcsolódik s amellett a (11) gyujtószög hegyének átbocsátására szolgáló furattal van ellátva. A (16) töltényvonó az (5) zároló (17) hornyában nyugszik s a hosszirányú eltolódásban egy hátsó végén elrendezett kis (18) csap által akadályoztatik meg, mely a zároló hátsó végének egy megfelelő furatába lép. A (16) töltény vonó mellső végének kampója a (15) zárófejbe nyúl s ennek az elreteszelt helyzetéből való elfordulását megakadályozza. Azon berendezés, hogy az (5) zároló belsejében fekvő összes alkatrészek csakis elülről hátrafelé illeszthetők be, megakadályozza, hogy ezen részek lövés alkalmával hátrafelé kirepülhessenek s amellett azon előnyt nyújtja, hogy az (5) zároló az (1) tokból, ennek fölbillentése után összes részeivel együtt kivehető, anélkül, hogy a fegyver valamelyik részét meglazítani vagy levenni kellene. Ha az (5) zárolónak és a benne levő részeknek a fölbillentett (1) tokba való helyezése után ez utóbbit hátul lenyomjuk, akkor a zárórúgó (13) süvegének a zárolóból alul kiálló (19) talpa (2. ábra) az alsó (3) köpenynek egy kivágásába lép s az említett csappanó zárnak a rajzon föl nem tüntetett foga az (1) tok (6) kiugrásának (7) nyugaszába ugrik és a tokot a köpenynyel úgy köti össze, hogy az (5) zároló a két utóbbi rész között oly módon nyugszik és csúszik, mintha azok egy darabból állnának. A zárórúgó (13) süvegének (19) talpa a hátsó oldalán kiképezett (20) bevágásnál fogva egy (21) szögre fekszik, mely harántirányban nyúl át a (3) köpenyen s az (5) zárolót ily módon a cső felé előre nyomott helyzetben tartja, mivel a (14) zárórúgó hátul a (13) sü\eghez, elől pedig a (15) zárófejhez nyomódik, mely az (5) zárolóval össze van reteszelve. A (3) köpenyen elrendezett (22) kilökő orr (1. és 2. ábra) az (5) zárolónak ugyanazon (10) hasítékában foglal helyet, mely-