38385. lajstromszámú szabadalom • Viharágyú
Megjelent 19011. évi március hó 3Ö-án. MAGY. -fw KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 38385. szám. X/h. OSZTÁLY. Viharágyú. DR VIDAL JÓZSEF ORVOS HYÉRESBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 26-ika. Jelen találmány tárgya viharágyú, melynek segélyével 425—500 m. között váltakozó magasságokba oly petárdák dobhatók, melyek a felhőkben felrobbanva, a jégeső, villámlás és egyéb, a vihart rendszerint kisérni szokott tünemények föllépését megakadályozzák. A találmány tárgyát a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra a központi gyújtású készülék egyik foganatosítási alakjának oldalnézete, a 2. ábra a petárda nézete, a 3. ábra a zárószerkezet alaprajza, a 4. ábra egy némileg eltérő kiviteli alak oldalnézete és részben metszete, az 5. ábra egy töltővessző nézete, a 6. ábra pedig az ágyúcső torkolatát elzáró szerkezet fölülnézete. A viharágyú az (a) acélcsőből áll (1. ábra), mely a hátrészt képező (b) hüvelybe van ágyazva. A (c) petárda (2. ábra), mely központi gyújtású (d) tölténnyel van ellátva, ezen (b) hüvelybe helyeztetik. A (b) hüvely elzárása kívülről, a (h) fogantyúval ellátott (n) kar elforgatása, által történik, melynek (e) csapjára egy (I) szögemelő van elforgathatóan ágyazva. Ezen szögemelő egyik vége a töltény elsütésére szolgáló gyújtószöget hordja, míg az emelő másik karjának egy furatába az (f) húzózsinór van akasztva. Ha az (n) kart a 3. ábrán látható nyíl irányában addig forgatjuk, míg csak a (b) hüvely alsó nyílását el nem zárja, akkor az (1) szögemelő gyújtószögét az (f) húzózsinór segélyével az (n) kar (o) furatába csappanthatjuk s ily módon a töltényt elsüthetjük. Az egész készülék úgy van szerkesztve, hogy az (n) záró kar központi nyílásába csappanó gyújtószög csakis akkor lobbanthatja föl a (d) töltény gyutacsát, ha ezen zárókar a (h) fogantyú segélyével a hüvely alá forgattatott s ezáltal a hüvely elzáratott. Ily módon a készülék kezelője mindig biztonságban van, s nincs kitéve véletlen baleseteknek. A készülék hátrésze háromlábú állványon nyugszik, melynek két emelete vagy tartólapja között (g) hely van szabadon hagyva, hogy a petárda és a töltény a készülék hátrészén bevezethető legyen. A lövés megtörténte után a zárólapot úgy forgatjuk el, hogy a hüvely megnyíljék, mire a töltény magától kiesik. A készülék kezelése igen egyszerű. A háromlábú állványt a földbe oly mélyre kell siilyeszteni, hogy a készülék függélyes helyzetben szilárdan álljon, azután a (b)
