38385. lajstromszámú szabadalom • Viharágyú

- £ -hüvelyt a (h) fogantyú segélyével megnyit­juk s a petárda és töltény bevezetése után újból elzárjuk, minek megtörténtével a ké­szülék használatra kész s a gyújtószög az (f) húzózsinor segélyével elcsattantható. A 4. ábrán föltüntetett s az előbbihez hasonló viharágyú segélyével ugyanazon petárda ugyanolyan magasságra dobható. Ezen ágyú megtöltése fölülről, az.(al) cső száján keresztül történik, míg elsütésére a (bl) hüvely alsó részén elrendezett (i) gyújtócsatornán bevezethető gyújtózsinór szolgál. Az (al) cső fölső végét egy (j) lemez födi be, mely az (al) cső (p, q) füleiben fölemel­hető és elforgatható (k) rúd fölső végére van erősítve. A (k) rúd alsó vége félhenger­alakú (s) karimát hord, mely a gyűjtőcsa­tornának a töltény elsütésére szolgáló nyí­lását elfödi. A (k) rúd alsó végén lévő (s) karima úgy van kiképezve, hogy a gyújtócsatorna nyí­lását teljesen elfödi, míg csak a készülék kezelője a (k) rudat föl nem emelte és egy­úttal a 6. ábrán látható nyíl irányában el nem forgatta, mikor is az (a') cső és az (i) gyújtócső nyílása egyidejűleg szabaddá vá­lik. Mindaddig, míg a készülék kezelője a (k) rudat ily módon el nem mozdította, minden lövés lehetetlen. A készülék használatba vétele alkalmá­val mindenekelőtt az ágyúcső nyílásától kell a (j) lemezt eltávolítani, ámi a (k) rúd fölemelése, illetve elforgatása által történik, minek megtörténtével a tölténnyel együtt a csőbe vezetett petárda önsúlyánál fogva egészen a cső alsó végéig sülyed. A sülye­dés biztosítására egy (x) tisztító vagy töltő vessző szolgál, melynek (x) fogantyúja de­rékszögben van meghajlítva úgy, hogy a a kéz mindig az ágyúcső torkolatának irá­nyán kívül maradhat. Ezután a gyújtózsinórt az (i) csatornába vezetjük, melyet előzete­sen a töltés behelyezése céljából szabaddá tettünk s végül a gyújtózsinórt a ráerősített gyűrűnél fogva meghúzzuk. A viharágyuk háromlábú állványait víz­szintes talajon körülbelül 30 cm. mélyre kell a földbe sülyeszteni, mely czélból a lábak ezen magasságban pl. (y) vörös vonal­lal jelölhetők meg. Ha a talaj lejtős, a há­rom lábat szintén a kellő mélységre kell a földbe helyezni úgy, hogy az ágyúcső füg­gélyesen álljon. A lövés leadása után a csövet az (x) vessző­vel mindig ki kell tisztítani, nehogy a cső­ben valami égő anyag véletlenül benma­radjon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Viharágyú, jellemezve azáltal, hogy az ágyúcső egy (b) hüvelybe van ágyazva, melynek alsó nyílása egy fogantyú se­gélyével elforgatható (n) zárókarral zár­ható el s a töltény elsütésére egy zsi­nór közvetítésével elforgatható (1) szög­emelőn alkalmazott gyújtószög szolgál, mely a zsinór meghúzása alkalmával a zárókarnak egy furatába csappan és a töltényt elsüti, ha a zárókar a hüvely alá van forgatva, míg az egész készülék háromlábú állványon nyugszik, melynek két emelete között elegendő tér van hagyva, hogy a petárda és töltény a csövet tartó hüvelybe alulról bevezet­hető legyen. 2. Az 1. igénypontban védett viharágyának egy módosítása, jellemezve azáltal, hogy az ágyúcső egy gyújtózsinór fölvételére szolgáló (i) gyújtócsatornával áll össze­köttetésben, míg az ágyúcső fölső nyílá­sát egy fölemelhető s elforgatható (k) rúdra erősített (j) lemez, a gyújtócsa­torna nyílását pedig ezen rúd alsó végé­nek egy félhengeralakú (s) karimája zárja el úgy, hogy a töltény csak a (k) rúd fölemelése és elforgatása, vagyis az ágyúcső és gyújtó csatom a nyílásának fölszabadítása után süthető el. (1 rajzlap melléklettel.) ••Alul «fisí VÍ N1TÍRSASA(i NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom