38376. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

Meg-jelent 1907. evi március hó 28-án. MAGY SZABADALMI IvíR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 88876. szám. XX/a. OSZTÁLY. Rugalmas kerék. NOEL LAJOS ANDRÁS MÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 9-ike. Jelen találmány tárgya oly rugalmas ke­rék, melynek nagyfokú rugalmasságát spi­rálrugók alkalmazása által érjük el, melyek állandóan, egyenletesen és minden irányban fejtik ki hatásukat, bármely ponton kapja is a kerékkoszorú a lökéseket. A kerék egy a koszorút hordozó tárcsá­ból és az ezt közrefogó, az agyhoz erősített, összefüggő két szélső tárcsából áll, mely utóbbiakban a középső tárcsát alátámasztó spirálrugók vannak elrendezve. Ezek a rugók a koszorútárcsa két oldalán előálló csapokhoz erősítve a külső tárcsák meg­felelő üregeiben foglalnak helyet. Ily elrendezés mellett, minthogy a rugók nem terhelik a koszorútárcsát, ez utóbbi rendkívül könnyű lesz, ami érzékenységét s ennélfogya a kerék rugalmasságát is nagy mértékben növeli. Minthogy továbbá a ru­gók a külső tárcsákban elrendezett üregek falaihoz támaszkodnak és középen a koszorú­tárcsa csapjaihoz vannak foglalva, világos, hogy valamennyi rúgó állandóan, egyenle­tesen és összes menetei (tekervényei) egy­formán vétetnek igénybe, még pedig részint húzásra, részint nyomásra ós a koszorú­tárcsa összes sugárirányú mozgásait kö­vetik. Egy második szerkezeti megoldás szerint a koszorútárcsa nem érintkezik a szélső tárcsákkal, hanem oldalirányban is elhajolhat, anélkül, hogy a merőleges síkban történő moz­gása befolyásoltatnék. Ebben az esetben a koszorútárcsa és az oldaltárcsák rugalmas összekapcsolására kónikus spirálrugók szol­gálnak, melyek az oldalirányú elmozgást is lehetővé teszik, amikor az egyik oldalon lévő rugók húzásra, a szemben lévő oldalon lévők nyomásra az összesek pedig többé­kevésbbé torzióra vétetnek igénybe. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráján atalál­mánybeli kerék egyik szerkezeti megoldá­sát — lapos spirálrugókkal — tüntettük föl; az 1. ábra egy fél kereket mutat részint metszetben és részint nézetben; a 2. ábra egy tört vonal szerint vett met­szet; a 3—6. ábrák a második szerkezeti meg­oldásra vonatkoznak, kónikus spirálrugók alkalmazásával; a 3. és 4. ábra egy-egy a 6. ábra A—A, illetve B—B tört vonala szerint vett met­szet ; az 5. ábra egy spirálrúgót és annak ágyazá­sában való megerősítését mutatja részlet­rajzban; a 6. ábra egy kerékrészlet oldalnézetét tün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom