38376. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

teti föl, ahol a spirálrugókat eltávolítva kép­zeljük. Mint az 1. és 2. ábrán látható, a kerék lényegére nézve egy koszorút hordozó (a) tárcsából és két oldalsó, egymással és az aggyal összekötött (b) és (c) tárcsából áll. Az (x) támcsavarok az utóbbiakat egymástól megfelelő távolságnyira tartják, hogy az (a) tárcsának köztük szabad játéka legyen. A (b) és (c) tárcsákban tetszőleges számú hengeres (v) üregek vagy kamrák vannak elrendezve, melyekben az (r) spirálrugók foglalnak helyet. Másrészt az (a) tárcsa a (v) kamrák középpontjainak megfelelőleg (f) csapokkal vagy peckekkel van ellátva, me­lyekre a rugók középső menetei megerősít­tetnek, még pedig legcélszerűbben úgy, hogy ezen menetek hüvelyekké vannak össze­hajlítva ós az (f) csapokra ráhuzatnak. Az (a) tárcsán megfelő (o) kivágások van­nak, melyeken az (x) támcsavarok és az agy áthaladnak. A por és piszok behatolásának megakadályozására a (b) és (c) tárcsákon az (a) tárcsához simuló (y) szögvasak vagy effélék lehetnek elrendezve. Mint könnyen belátható, a kerékkoszorúra gyakorolt lökések az (a) tárcsát elcsúsztat­ják, mely mozgását az (f) csapok révén a rugókra viszi át s ezeket megfeszíti. E ru­gók összes menetei fokozatosan nagyobbodó ellenállást fejtenek ki s azután az (a) tár­csát eredeti normális helyzetébe terelik vissza. A 3—6. ábrákon föltüntetett szerkezeti megoldásnál az (a) koszorútárcsa nem érinti a szélső (b) ós (c) tárcsákat, mely ennek következtében oldalirányban kitérhet anélkül, hogy annak saját síkjában való elmozgását gátolná. A rugalmas kapcsolatot a koszorú­tárcsa és szélső tárcsák között az utób­biakban kivájt (v) kamrákban ágyazott (r) kónikus spirálrugók közvetítik. Eme rugók külső meneteit célszerűen a (v) kamrák falá­hoz erősítjük, míg a középső menetet egy csapszög révén az (a) tárcsához foglaljuk. Minden egyes rúgó külső menetének meg­erősítése céljából annak végét (d) gyűrű alakban összehajlítjuk és egy a (b, c) tár­csán elrendezett csapszög segélyével rög­zítjük. A rugóknak a középső tárcsához való megerősítése célszerűen egy (f) csavarszög és (g) csavaranya segélyével is történhetik, mely egyszerre két rúgó rögzítésére szolgál. Ezen berendezés mellett a koszorútárcsá­ból kiinduló sugár- és oldalirányú hatások egyenletesen adódnak át az összes rugók­nak és a rugók összes meneteinek s ezeket részint összenyomják, részint megfeszítik ós valamennyit többé kevésbbé torzióra veszik igénybe. Hasonló eredményt érhetünk el, ha sík spirálrugókat alkalmazunk és az (f) csap­szögeket megfelelően meghosszabbítjuk, mi­mellett a rugók az ezen csapszögeken el­rendezett támaszokhoz szoríttatnak. A rugók játéka ekkor a középhelyzethez képest be­felé vagy kifelé érvényesül. A rajzon föltüntetett (r) rugóknak még más jellemző vonásuk is van, t. i. úgy van­nak méretezve, hogy a különböző menetek kb. egyenlő ellenállást fejtsenek ki, bár­mekkora legyen az (f) csapok révén a me­netekre átvitt erő és hogy az egyes mene­tek ne jöhessenek egymással érintkezésbe, hanem csakis az összesek egyszerre, minek következtében az összes rugók állandóan együtt működnek. Ezt a kettős eredményt azáltal érjük el, hogy a rúgó meneteit ké­pező fémszalag szélességét és vastagságát úgy választjuk, hogy az a középponttól a kerület felé mindinkább növekedjék, vala­mint gondoskodunk arról is, hogy az egyes menetek közti hézag szintén a kerület felé mindinkább növekedjék. Az (e) és (c) tárcsák (v) kamrái vagy nyitottak, vagy por és sár ellen valamely alkalmas burokkal födöttek lehetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugalmas kerék, jellemezve azáltal, hogy a koszorút hordozó középső tárcsa és az agyhoz erősített, egymással össze­függő szélső tárcsák rugalmas összeköt­tetésére oly spirálrugók vannak elren­dezve, melyek a koszorútárcsán kívül az oldaltárcsák megfelelő ágyazásaiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom