38351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett és tűzálló kövek előállítására

Megjelent 190t. évi március h é 28-án. MAGY. KIR. SZABADALMI H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38851. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás égetett és tűzálló kövek eló'állítására. DEIDESHEIMER ÁGOSTON IGAZGATÓ ÉS JURSCHINA FERENC MÉRNÖK WÜRZBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 16-ika. A tűzálló termékek előállításával foglal­kozó iparbaa eddig a szükséges kőmasszá­kat agyagból, samottból, kvarcból vagy kvarchomokból állították elő és pedig az őrölt alkatrészeknek nedves úton való benső keverése útján, azaz legalább 20% kötőagyag és 25—50% víz hozzáadása mel­lett. Az így előállított gyúrható masszát azután formákba kölyüzték vagy sajtolták és a kapott köveket lassú szárítási eijárás­nak vetették alá, végre pedig kemencék­ben égették. Ezen eddig alkalmazott eljárásnak azon­ban az a nagy hátránya van, hogy agyag­nak és víznek nagy mennyiségekben való hozzáadása folytán nem kapunk igazi kő­terméket, hanem egy keramikai agyagter­méket és hogy a sajtolt kövek a kemen­cébeu való égetés közben annyira zsugo­rodnak, hogy a gyáros nem szavatolhat a szállítandó kövek megrendelt pontos mére­teinek betartása tekintetében. A jelen találmány szerint az égetett és tűzálló kövek előállítására szolgáló eljárást akképen változtattuk meg, bogy a fönt em­lített hátrányok megszűnnek ós a kövek égetésénél már semmiképpen sem zsugorod­nak és a csekély agyaghozzáadás folytán igazi tűzálló kőterméket kapunk. Az eljárás akképen foganatosítjuk, hogy az égetett samottot, tokcserepeket, nyers homokot, egyéb tetszés szerinti köveket, törmelékhamut vagy törmeléksalakot vagy más effélét megőrölünk és alkalmas ke­verő- vagy kavaróműben, körülbelül 1—4% legfinomabban szétosztott agyag hozzáadása után bensőleg összekeverjük. Az agyag hoz­záadása emellett olyan csekély mennyiségű víz alkalmazásával történik, hogy a nyers termék, dacára a hozzáadott víznek, any­nyira száraz marad, hogy minden további nélkül alkalmas a száraz sajtolásra. Emel­lett az agyagnak 1—4%-nyi arányban való hozzáadása és a külön keverés folytán a megőrölt nyersanyagnak legbensőbb halmo­zódását és a megőrölt szemcséknek az agyaggal való legbensőbb körülzárását ér­jük el akképen, hogy a pirochemiai beha­tások teljesen egyenletesen és az egész tö­megen át mennek végbe. Az agyag hozzáadása az új eljárásnál akképen történik, hogy az agyagot vízzel együtt a kőtömegnek valamely nagy kavaró­műben való egyidejű keverése mellett, pl.:

Next

/
Oldalképek
Tartalom