38339. lajstromszámú szabadalom • Újítások varrógépeken

3 — lyek lehetővé teszik, hogy a tű első izben oly vonal mentén hatoljon be a főanyagba, mely a szövet mozgásirányával és a bélés vagy a főanyaggal egyesítendő más szövetrész lehajtott szélével lényegében véve párhuzamos, másodízben pedig a bélésbe vagy a lehajtott anyagba a szövet mozgásirányával és a lehajtott széllel kis szöget képező vonal mentén hatolhasson be, tehát oly öltéseket létesítsen, melyek a kézzel készített szegélyező öltéseknek felelnek meg. Ezért a (30) tengely csapágyaiban hoszszanti irányban bizonyos mértékben eltolódhatik, végéhez közel pedig a (38) szorítócsavar segélyével beállíthatóan fölerősített (39) kart visel, melynek szabad végén a (41) rúgó által állandóan a részletrajzban a 10. ábrán látható (43) tűlengető excenterre szorított (40) görgőt viseli. Ez a (41) rúgó a rajzon a (30) tengelyre csavart és egyik végével a tengelyhez, másik végével pedig a (42) csaphoz erősített rúgó gyanánt van ábrázolva, a (43) excenter pedig a (44) fogaskerék egy részét képezi, mely a gépállvány egy csapjára van ágyazva, a (4) főtengelyre ékelt (45) fogaskerékbe fogódzik és a főtengely egy fordulata alatt két fordulatot végez. A (30) tengellyel közvetlenül a (3) fej (31) lemeze fölött egy (46) keresztrúd van összekötve, melynek egyik végén csavar gyanánt kiképezett (47) beállítószerkezete van (1. a 3. és 8. ábrát), mely a (31) lemez (42) csapjába ütközhetik. Eme beállítóberendezés forgatásával a (30) tengelynek a (41) rúgó hatása alatt végzett lengéseit szabályozhatjuk és biztosíthatjuk, hogy a görbe (12) tű megfelelő állásban hatoljon be a főanyagba, mikor az a bélés vagy más anyag lehajtott szélével párhuzamos öltést készíti. A (43) excenter kiemelkedéseinek magassága szabja meg a (30) tengely kilengései nagyságát, tehát a görbe tű elmozdulásának nagyságát is, melyet ez az átlós öltés megkezdése céljából, vagyis akkor végez, mikor a főszövettel összevarandó bélés vagy más szövet lehajlított szélébe behatol. Ha a (30) tengely (39) karját megfelelően állítjuk be, a tű helyzetét akként választhatjuk meg, amint azt az éppen földolgozandó anyag megköveteli. Hogy a görbített tű helyzetét a varrandó anyagnak megfelelően lehessen megszabni, tehát hogy a tű a munkadarabtól kisebb-nagyobb távolságban fekvő íven mozogjon, a (48) vezetőberendezést alkalmazzuk, mely a (31) lemezből kiálló és a (46) keresztrúd alsó végével együttműködő csavar. A (46) keresztrúd alsó fölülete egyik vége közelében ékalakú (1. ábra) úgy, hogy ott egy fog képződik, mely a (48) vezetőberendezéssel van kapcsolatban. Mikor a (30) tengelyt a (40) görgőre ható (43) excenter az öltés befejezte után elfordítja és az átlós öltéssel készült, a vezetőberendezésben mozgó fog kúpos része a (30) tengelyt és a tűt megemeli, úgy hogy a tű most magasabban fekvő pályán mozog és a következő öltésnél, mikor a bélés lehajtott szélébe kénytelen behatolni, nem színbe a főszövetbe. A csupán a 2. ábrán látható (49) rúgó, — mely az (50) csavarral és az (52) lemez egy (51) csapjával van összekötve, mely lemez a gép fejében mozgó részek elzárására szolgál, — a (30) tengelyt rendesen lefelé nyomja és a (46) keresztrudat a (48) csavarral kapcsolatban tartja. A (3) fej alsó végén lévő (31) lemeznek (8. ábra) egy függélyes furata van, melybe az (54) szövetszorítótalp csavarmenetes (53) szára fogódzik, ez a csavarmenetes szár fölül és alul alkalmas (55 56) csavarházakkal van ellátva (1. és 8. ábra), melyek segélyével a szövetnyomótalpat függélyes irányban pontosan a megfelelő helyzetbe lehet beállítani a tű mozgáspályájához viszonyítva. Eme szövetnyomótalp mellső oldalán hornyolva van, mint az pontozva az 1. ábrán látható, hogy abba a nyomótalp tartójával kapcsolandó (57) szánt be lehessen vezetni. Eme szánnak csarvarmenetes hornyai vannak, melyekbe a talpat az (58) szárával összekötő csavarokat lehet becsavarni. Eme talp a leírt gép különleges céljának megfelelően különleges módon van alakítva, nevezetesen egy fölfelé görbülő