38328. lajstromszámú szabadalom • Rácsbetét vasbetonszerkezetekhez

- 2 — n,ek s a pálcák által alkotott szemek alakjukat és helyzetüket ugyancsak megváltoztatják. A 2. és 3. ábra az 1. ábrán föltüntetett rácsot összetolt, ill. széthúzott állapotban mutatja, ahol az összetolás és széthúzás az 1. ábra, (4), ill. (5) nyilainak irányában van gondolva. A rácsmű legegyszerűbb kiviteli alakja oly nürnbergi olló, mely egyenlő hosszú és egyenlő szelvényű s a keresztezési pontokon és végeiken átlyukasztott és szögek segélyével csuklósan összekötött pálcákból áll. Ezen rácsművet ugyanolyan alakú normális pálcák hozzácsatolása által könnyen megtöbbszörözhetjük. Azonban az az eset is elképzelhető, sőt néha szükséges is, hogy a rácsmű keretrudakkal legyen ellátva, melyek azt határolják és merevítik, mint pl. a 3. ábrán látható (6) rudak. Ez esetben a két rúdcsoport, vagyis a közbenső (1 2) rudak és a \G) keretrudak között szintén csuklós kapcsolatnak kell fönnállnia. Hogy az ilyen rácsok elmozdításakor a keretrudak és közbenső rudak közötti (7) csuklópontok helyváltozása s ezzel összefüggésben a rudak által képezett alakzatok módosulása lehetséges legyen, a csuklópontoknak a keretrudak mentén eltolhatóknak kell lenniök. Ezt úgy érjük el, hogy a normális vasak föntebb említett alkalmazásának és a rácsmű könnyű összeállíthatóságának megóvása mellett a közbenső rudakat szorítók segélyével foglaljuk a keretrudakhoz. Magától értetődik, hogy a keretrudak nélkül alkalmazott rácsok pálcáinak csuklópontjai a | rács sűrűségének megváltoztatása céljából szintén egymáshoz foglalhatók szorítók segélyével. A rácsmű azonban úgy is szerkeszthető, hogy a tulajdonképeni rácsmű csak a keretrudak és közbenső pálcák egyesítése által létesül, míg az egyes rúdcsoportok, ill. rudak erre alkalmatlanok. Ilyen eset fordul elő pl. a rácsos tartók bizonyos kiviteli alakjainál. A 4—11. ábrák_ betontartók, bordák és effélék vasbetétje gyanánt szolgáló rácsos tartókat mutatnak, melyeknél a ke* retrudakat a hevederek, a közbenső pálcákat pedig a rácsrudak alkotják. A 4. ábrán a (9) és (10) hevedereket egyes (8) közbenső pálcák kötik össze. A közbenső pálcák (11) csuklópontjai különféle módokon foglalhatók a hevederekhez. így pl. a 20. és 21. ábra szerint a (9), illetve (10) hevedert, mely tetszőleges szelvényvasból vagy pedig gömbölyű vagy négyzetes stb. vasból állhat, U-alakú (12) bádogszalag veszi körül, melynek átlyukasztott végein a közbenső (8) pálcák (11) forgáscsapjai haladnak keresztül. A (11) forgáscsapra a (8) rácsrúd mellett egy csőalakú (13) támhüvely van húzva s az összes részeket egy (14) csavaranya úgy tartja össze, hogy a (8) rácsrúd a (9) hevederhez nyomatik, de azért a rácsrudak forgékonysága a hatásos szorítás mellett is többé-kevésbbé megmarad. Ha a szorító szerkezetet megoldjuk, akkor a (11) csuklócsapokat a (9 10) hevederek mentén a mindenkori szükségletnek megfelelően tolhatjuk el, vagyis ily módon a rácsműnek nemcsak méreteit és tartómagasságát (lásd 4. ábrán a szakadozott vonalakkal rajzolt helyzetet), hanem a közbenső pálcák sűrűségét is adott esetnek megfelelően változtathatjuk. A rácsrudak csuklópontjainak a hevederekhez való foglalása azonban más módon is történhet. A 12—31. ábrák a bádogszalagok, vagy drótok, vagy végül horogalakban meghajlított csavarszögek segélyével történő öszszefoglalásnak különböző módjait mutatják. A leírt szerkezethez legközelebb áll a 22. és 23. ábrán föltüntetett kiviteli alak. Ennél gömbölyű (9) hevederrúd van alkalmazva s a rudat körülvevő (12) bádogszalagot és a (8) közbenső rudakat a (11) csavarszögek közvetlenül szorítják egymáshoz. A 24. és 25. ábra a fönti szerkezetek kombinációját mutatja. A hevederrúd itt két (9 9) szelvényvasból áll, melyek között a (8) rácsrudak a körülvevő (12) szalag és (11) csavarszög segélyével úgy foglal-