38328. lajstromszámú szabadalom • Rácsbetét vasbetonszerkezetekhez
tatnak egymáshoz, hogy a rácsrudak ahevedeiTudak közé szoríttatnak. A 30. és 31. ábrák U-alakú (15) szorítók alkalmazását mutatják, mely a (9) hevederrudat csak egyik élén veszi körül és egy (11) csavart tartalmaz, mely a bádogszalagot megszorítja s egyúttal csuklócsapot is alkot. A 14. és 15. ábrán dróttal való összefoglalás van bemutatva. A (16) drót a (9) heveder és (8) rácsrudak köré van göngyölve s végeinek összecsavarása által könnyen megszorítható. A csuklópontok a drót meglazítása után itt is könnyen elmozdíthatók. A 16. és 17. ábra szerint a (9) hevederrúd köré göngyölt (16) drót a (8) rácsrúd végének (17) nyílásán van áthúzva s két vége szintén össze van csavarva. A 18. és 19. ábrán látható kivitelnél a (16) drót a (9) hevederrúdon kívül a (8) pálcák által alkotott könyök körül is van göngyölve s végül összecsavarva. A 12. és 13. ábrán derékszögben meghajlított horogalakú (18) csavar alkalmazása látható, mely úgy van a (9) hevederrúdra tolva, hogy a horog a heveder egyik élét körülfogja s a (8) rácsrúd a csavarnak (11) csuklócsapot képező, csavarmenetekkel ellátott végére van húzva s (14) csavaranya segélyével a hevederhez van szorítva. A 26. és 27. ábra egyszerű horgot képező (18) csavart mutat, melynek horga a hevedernek csak egyik élét fogja körül, míg a (8) rácsrúd a csavarszög szabad végére van fűzve s (14) csavaranya segélyével a hevederhez van szorítva. A csuklócsapot itt maga a horogalakú csavar alkotja. A 28. és 29. ábra kombinált szorítót mutat. Ezen szorító az U-alakú (15) szalagból áll, mely a heveder egyik élét körülfogja s egy (20) csavar segélyével hozzáerősített (19) rácsrudat hord. A (15) szalagot a (18) csavar oly módon foglalja a (9) hevederhez, hogy a heveder egyik oldalán fekvő (15) horgot és a másik oldalán fekvő (8) rácsrudat a hevederhez szorítja. Az 5. ábrán egymást keresztező (8) rácsrudakkal bíró tartó van bemutatva. A (8) rudak a (11) helyeken csuklósan vannak a (9 10) hevederekhez foglalva s azonkívül a (3) helyeken egymással is csuklós vagy ollószerű kapcsolatban állhatnak. A (8) rudaknak a (3) helyeken való összekötése a már említett nürnbergi ollót alkotja, mely tudvalevőleg bizonyos határok között tetszőleges hosszúra és szélesre állítható be. Az ollótagok (11) végei a leírt módon foglaltatnak a (9 10) hevederekhez. A (3) helyeken ollószerűen összekötött (8) rácsrudak különböző hosszúak is lehetnek (6. ábra) s végeik külön-külön foglalhatók a (9 10) hevederekhez a (11) helyeken. A 7. ábra normális szerkezetű rácsos tartót mutat, melynél a jobbra és balra rézsútosan haladó (8) rácsrudak csak (11) végeiken vannak egymással és a (9 10) hevederekkel csuklósan összekötve. A (8) rudak ezen szerkezetnél is különböző hosszúak lehetnek (8. ábra) s csupán csak egyik végükön köthetők össze szög alatt. A 9. ábra oly tartót mutat, melynél a (8) rácsrudak többszörös nürnbergi ollókat alkotnak, tehát már maguk is rácsművet képeznek, mint az 5. ábrán látható kiviteli, alaknál. A rácsrudak csuklós végpontjai a már leírt módon vannak a (9 10) hevederekhez foglalva. Ezen berendezésnél a rácstartó magasságát nemcsak a rácsrudak elforgatása, hanem az egyes rudak meghos:;szabbítása és megrövidítése által is megváltoztathatjuk (lásd a 3. ábrát is). A 10. ábra oly esetet mutat, melynél a (8) rácsrudak a mindenkori betonkeresztmetszetben megk'vánt vasmennyiségnek megfelelően vannak elmozdítva s a rudak végcsuklói nem ugy feküsznek, hogy azoknak a (9 10) heT ederekhez való foglalása il • tal a tartó ki ánt magassága adódjék ki. Ilyen esetben a közbenső rácsmű végesuklóit a hevederekkel megfelelő hosszú, azonban rendszerint rö"id (21) csatlórudak kötik össze. A 11. ábrán két tartónak oly célból való összekötése van bemutatva, amellyel a tartó meghosszabbítható. A tartók (9 10)
