38251. lajstromszámú szabadalom • Robbantóaknával bíró lövedék hajóknak és egyéb vízben lévő tárgyaknak elpusztítására
talmazza, mely célszerűen szilárd halmazállapotú robbanó testet képez. Midőn a lövedék a vízbe ér, akkor előbb a (3) hüvely az (1) lövedékköpenyből és azután pedig a (2) akna a (3) hüvelyből kilöketik, amikor is ezen részek a 14. ábrában föltüntetett helyzetbe jutnak. Az akna maga akként van szerkesztve, hogy ütés folytán fölrobban. A (3) hüvely, melyhez a (2) akna a (4) kötél segélyével van hozzá kapcsolva, boja gyanánt működik és a (2) aknát oly mélységben tartja, amint az közönséges aknáknál szokásos. Célszerűen az (1) lövedékköpeny az (5) kötél segélyével szintén a (2) aknához van kötve úgy, hogy a fenékre sülyedő lövedékköpeny a (2) akna horgonya gyanánt hat (14. ábra). Ha a (2) akna anyaga nem képez szilárd tömböt, akkor az egy második megfelelően vékony fémszelencébe van tárolva. A (2) adnának fölrobbantása később leírandó gyújtó és robbantó szerkezetek segélyével történik. Az (1) lövedékköpenynek feje, amint ez az 1. ábrán teljes vonallal van föltüntetve, ívelt, csúcsos alakkal bír, lehet azonban azt, amint a szakadozott (8) vonal mutatja, homorúan is alakítani. A lövedékfej továbbá sík is lehet és előnyösen lágy fémből, pl. ólomból, lágy fehérfémből, ötvözetből, papirmasséból álló bármily más lágy anyagból készül oly célból, hogy a lövedék az általa talált tárgyba be ne fúródjék, hanem csak röptében megakasztva, a vízbe essen. A fejnek különböző alakja azon különleges föltételektől függ, melyek mellett vagy mely célokra a lövedék használtatik és, hogy milyen az a tárgy, amely fölrobbantandó. Az akna meggyújtásához oly gyutacsokat alkalmazunk, melyek káliummal, nátriummal vagy más oly anyaggal vannak töltve, mély víznek behatása folytán meggyúlad és ezáltal a (2) aknát közvetlenül, vagy pedig1 közvetve fölrobbantja. Ezen vízgyutacsok, melyek egyszersmind arra is fölhasználhatók, hogy a lövedéknek, ill. aknának egyes részeit egymástól elkülönítsék, időzítő szerkezettel lehetnek ellátva, vagy pedig akként szerkeszthetők, hogy a robbantás helyén azonnal érintkezésbe jöjjenek a vízzel és így minden halasztás nélkül azonnal működésbe hozzák az aknát. A 6. ábrában példaképen föltüntetett vízgyutacs a (9) csőből áll, mely a (10) fejrésszel és a (11) záró dugóval bír. A (10) fejrészbe a vízbebocsátást időzítő (12) csavar van becsavarolva, melyben káliumnak vagy egyéb, víz által meggyújtható anyagnak fölvételére a (16) kamra van kiképezve, mely a kálium elégését elősegítő levegőt tartalmazó (17) térrel közlekedik. Ezen tér szomszédságában a robbanóanyagot tartalmazó (13) kamra van elrendezve, míg1 a cső másik végén lévő (14) térben szintén levegő vagy robbanó anyag van; a (13) kamra és (14) tér között a (15) tömítő anyag van elrendezve. A (12) csavarnak menetei akként vannak készítve, hogy a víz közöttük és a (10) fejrész között a (18) csatornába és ebből a káliumot vagy más effélét tartalmazó (16) kamrába juthat, amikor is az ebben' lévő anyag meggyúlad. A (16) kamrában lévő kálium mellett egy robbanó anyag, pl. lőpor van elhelyezve, mely a (13) kamrában lévő robbanó anyagot és ezzel együtt a fölrobbantandó töltést is fölrobbantja. A leírt gyutacs bárhol alkalmazható az aknával kapcsolatban, ahol azt kívánjuk, hogy az a tulajdonképeni (2) aknát fölrobbantó anyagot meggyújtsa, vagy pedig a (3) hüvelyt a (2) aknával együtt kilökje az (1) lövedékköpenyből. Ha azt akarjuk, hogy a gyutacs és a robbanó anyag rögtön meggyúladjon, mihelyt a lövedék a vízbe jut, akkor a (12) csavarban egy furatot rendezünk el, amelyen át víz szabadon befolyhat a (16) kamrában lévő gyújtóanyaghoz. A víznek a káliumhoz való hozzávezetése természetesen más módon is történhetik. Az 1.—3. ábrákban föltüntetett (2) akna akként van szerkesztve, hogy annál a víznek a gyújtóanyaghoz való jutása a csőalakú, csuklós (25) karoknak eltörése folytán történik. Ezen karok, melyek a (26)
