38251. lajstromszámú szabadalom • Robbantóaknával bíró lövedék hajóknak és egyéb vízben lévő tárgyaknak elpusztítására

forgási csapokon forgathatóan vannak ágyazva, függélyes helyzetben tartatnak és a (27) mélyítésekbeilleszkednek, mikor a (2) akna még a (3) hüvelyben van. Mihelyt azonban a (2) akna a (3) hüvelyből kihajíttatik, akkor azok a 3. ábrában föltüntetett vízszintes helyzetbe esnek. Ha aztán egy hajó az aknához érve, az igen vékony és törékeny (25) karok egyikét eltöri, akkor a víz az illető karba betódul, melynek belső végén a 6. ábra szerint szerkesztett gyutacs van elrendezve. A (25) karba ugyanis a (28) cső (4. ábra) van beszerelve, melyen át a víz a gyutacsnak (17) kamrájába áramlik, melyben kálium vagy ehhez hasonló van elhelyezve; ezt a víz meggyújtja és így a gyutacs a (2) aknát fölrobbantja. ^ A gyutacsot alkotó csőnek végébe illesztett (11) dugó esetleg oly anyagból készülhet, mely a sós víz behatása alatt elpusztul. Ezáltal elérjük azt, hogy az akna, ha a kellő időben föl nem robbant, későbbi megtalálásánál már nem okozhat bajt, amennyiben a (11) dugó elpusztulása folytán a töltéshez jutó víz ennek robbantó képességét megsemmisíti. Némely esetben a (11) dugónak végén csappanté gyutacs rendezhető el, mely a gyutacsnak az ismertetett módon eszközölt robbanása alkalmával elsüttetik és így a főrobbantó szer meggyújtását biztosítja. A (2) aknának fölrobbantása a vízgyutacs helyett villamos szerkezettel is eszközölhető, mely az aknában vagy a karokban lehet elrendezve és mely a hajóval való érintkezés következtében egy áramkört zár és elektromos szikrát létesít. Ugyanezen célra továbbá rúgó is alkalmazható, mely az említett karoknak eltörésekor feszteleníttetik és ekkor egy gyutacsot vagy csappantó gyújtót hoz működésbe. Amint már említettük, az 1—4. ábrában oly aknás lövedék van föltüntetve, mely egy közönséges ágyúból kilökhető és melynek aknája a vízben a kellő mélységben önműködően beállítódik és lehorgonyozcdik. Ezen lövedék a kisütés előtt áll az (1) lövedékköpenyből, a tulajdonképeni (2) aknából és az ezt körülvevő (3) hüvelyből, mely később bójaként szolgál. Amint a lövedék az ágyúból való kilövés után a vízbe esik, a (3) hüvely a (2) aknával együtt az (1) lövedékköpenyből és azután a (2) akna a (3) hüvelyből kilöketik. Az (1) lövedékköpeny a fenékre sülyed (14. ábra) és a (2) aknával az (5) kötél útján összeköttetésben marad, vagyis a (2) akna horgonyaként szolgál és azt a robbantás helyén megtartja; a kivánt mélységben az aknát a (3) hüvely tartja meg, amely ekkor bójaként működik, amennyiben a (2) aknával a (4) kötél segélyével van összekötve. A (3) hüvelynek a (2) aknával együttesen az (1) lövedékköpenyből és a (2) aknának a (3) hüvelyből való kilökésére levegőt, vagy pedig oly anyagot használhatunk, mely víz behatása folytán gázt fejleszt. Az (1) lövedékköpeny a (31) fenékkel bír, mely abban kiszakítható módon van erősítve ; midőn a lövedék a vízbe esik, a (31) fenék kilöketik a (33) kamrában történő robbanás folytán, melyet a (34) csőben elrendezett vízgyutacs okoz; a (35) lemez a (33) kamrát elválasztja a (3) hüvelytől. A (31) fenék a kilökhetés céljából vékony (32) csavarmenetekkel van a köpenybe becsavarolva, melyek a (33) kamrában végbemenő robbanás folytán lenyiratnak. Lehet azonban a csavarmenetek helyett más oly mechanikai kapcsolatot alkalmazni a fenéknek rögzítésére, melyet a robbanás ereje fölbontani képes. A (36) födél a gyutacs nyílásának befödésére szolgál és össze van kötve az azt visszatartó (37) zsinórral, mely biztosítja annak a lövedéktől való elválását, midőn ez az ágyúból kilövetik. A födél leválása után a víz a gyutacshoz szabadon hozzáférhet. Miután a (31) fenék kilöketett, a (35) lemez és a (2) aknát tartalmazó (3) hüvely löketik ki, és pedig a lövedék fejrészében kiképezett (38) kamrában lévő sűrített levegő hatása folytán. A sűrített levegőt ezen (38) kamrába a visszacsapó