38238. lajstromszámú szabadalom • Újítások szárazon és vízen használható kerékpárokhoz

— 2 -az agy két oldalán váltakozva vannak el­rendezve, a lapátokat csakis az egyik kül­lőre erősíthetjük közvetlenül, míg a má­sik küllőhöz a 2. ábrában látható módon a (8) támasztórudacskák közvetítésével tá­masztjuk. Eddig az ily kerékpárokon a la­pátokat hossztengelyük körül forgathatóan rendezték el, hogy a (7) villán való átha­ládásuk alkalmával élükre állva, keresztül­férjenek, azonban ezen elrendezés célsze­rűtlen volt, mivel a kerékpárral nem lehe­tett hátrafelé menni. Az úszótömlők fölerősítésére szolgáló tar­tók úgy vannak a kerékpárra szerelve, hogy azok használaton kívüli állapotban állandóan a kerékpárhoz ercYtve maradnak és nem kell azokat mindenkor külön föl-, ill. leszerelni, hanem egyszerűen megfe­lelő csuklókban elforgatni. Ezen célból a kerékpár vázának fölső (9) rúdjára alkalmazott (10) örvön (lásd a 3. ábrát is) egy pontozottan jelzett (11) csap körül forgatható (12) csuklódarab van meg­erősítve, melyen a (13) csapon a (14) rúd van forgathatólag fölszerelve. A (14) rúd ezen csuklószerkezet segélyével két síkban forgatható, és pedig a (11) csap körül a kerékpár síkjában, a (13) csap körül pe­dig a kerékpár síkjára merőlegesen. Ha­sonló csuklószerkezet segélyével van a (15) feszítőrúd a kerékpár vázának mellső ferde (16) rúdjára szerelve. A kerékpár hátsó (7) villájának fölső vé­génél a (17) csukló segélyével a kerék­pár síkjára merőleges irányban forgatható (18) feszítőrúd, a (19) alsó rúdon pedig a (20) csuklók körül forgó (21) feszítőrúd van elrendezve. A (14 15 18 és 21) feszítő­rudaknak megfelelő feszitőrudak vannak a kerékpár másik oldalán is alkalmazva. Ezen feszítőrudakból az alább leírandó módon két-két tartót képezünk a kerékpár két ol­dalán, melyekre a kerékpár mindkét olda­lán egy-egy úszótömlőt erősítünk, ha a ke­rékpárt vizén akarjuk használni. Az úszótömlő szerkezete a következő: A vízhatlan vászonból vagy hasonlóból ké­szült (22) tömlő az 5. és 6. ábrákban lát­ható keresztmetszettel bír, hátul kúposán keskenyedik, elől pedig a (23) fémszegély­lyel merevített élben végződik, melybe a tömlő belseje felé nyúló (34) csap van erősítve. A tömlő ezen mellső végének víz­szintes metszete a bepontozott (24) vo­nallal van jelezve. Ezen alak folytán a töm­lők jól szelik a vizet. A tömlő belsejében nagyobb számú, elő­nyösen hat, (25) rekeszfal van alkalmazva, melyek vékony bádogból, avagy más víz­hatlan anyagból készülhetnek és széleiken tömítően vannak a tömlő falához erősítve. Kívül a tömlő ezen rekeszfalak helyén (26) abroncsokkal merevíthető. A (25) rekesz­falak közepükön a tömlő kifeszítésére szol­gáló (27 28) rudaknál nagyobb átmérőjű (29) nyílással vannak ellátva, melyekre a (30) bőr- vagy gumitárcsák vannak szöge­cselve vagy más alkalmas módon megerő­sítve, amelyek a (27 28) rudak átmérőjé­nél kisebb átmérőjű (31) nyílással bírnak. A (25) rekeszfalak fölső részében egy-egy (32) nyílás van alkalmazva, Az úszótömlő kifeszítésére szolgáló rúd két (27 28) cső­ből áll, mely utóbbi cső végén (33) csap­pal van fölszerelve. Ha a kerékpárt szára­zon használjuk, a (27 28) csöveket egyik végükkel a kerékpár vázán alkalmazott (35) hüvelybe dugjuk, másik végüket pedig a villára alkalmazott (36) horogba fektet­jük. Ha a kerékpárt vizén akarjuk használni, akkor a következőként végezzük az átala­kítást: A (27) és (28) csöveket a (35) hüvelyből, ill. (26) horogból kiemeljük és a (28) cső (33) csapját a (27) cső végébe dugva, a két csövet egy, a tömlő hosszának megfelelő rúddá egyesítjük. Most ezen rudat a tömlő hátsó (37) tárcsáján lévő lyukon, valamint a (25) rekeszfalak (29) nyílásain keresz­tüldugjuk addig, míg a cső vége a tömlő orrán alkalmazott (34) csapra nem toló­dik. Most a (37) tárcsa nyílásába vágott csavaranyába a (38) csavarorsót csavarjuk, miközben ennek keskenyebb (39) vége a (28) csőbe hatol. A (39) csavar fején lyuk­kal van ellátva, melybe pecket dughatunk, amelynek segítségével a csavarorsót erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom