38176. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs
Megjelent 1907. évi március hó 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 88176. szám. XX/tt OSZTÁLY. Rugalmas kei'ékabroncs. MARCHANT THOMAS WILLIAM JAMES MÉRNÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 28-ika. Jelen találmány tárgya rugalmas kerékabroncs, melynél az abroncs testén keresztülmenő közegek segélyével történik az abroncsnak a kerékkoszorúhoz való szorítása. Ezen közegeket pld. csapokat az abroncs két oldalán elrendezett szorítóközegek segélyével szorítjuk a kerékkoszorú felé, úgy, hogy a szorítást kívülről a szükséghez képest szabályozni lehet. A szorítóközegek egymáshoz képest és a kerék sugarához viszonyítva úgy vannak alakítva, hogy az abroncsot egyidejűleg szorítják maguk közé és a kerék koszorúja felé, amidőn is a szorítóerőt a szorítóközegek egymástól való távolságának változtatása által szabályozhatjuk. Ezen célból az abroncsot keresztező csapokat a kerék tengelyével párhuzamosan helyezzük el. A kerék koszorúját, vagy pedig a közbetétet hornyokkal látjuk el. melybe a rugalmas abroncs anyaga beszoríttatik. ~A mellékelt rajzban: 1. ábra a találmány tárgyát képező rugalmas abronccsal fölszerelt kerék koszorújának egy részlete oldalnézetben, részben metszetben, 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala szerinti keresztmetszete, 3. ábra kettős abroncsú kerékkoszorújának keresztmetszete. A gumiból vagy hasonló rugalmas anyagból készült (A) abroncson keresztül a kerék tengelyével párhuzamosan haladó (B) csapok vannak dugva, melyek célszerűen közelebb fekíisznek a kerék koszorújához, mint az abroncs futóföliiletéhez. A kerék (C) koszorúja fából vagy fémből készülhet és előbbi esetben a (D) fémabronccsal lehet bevonva. A szorítószerkezet előnyösen ékalakú keresztmetszetű (E) gyűrűkből áll, melyek a (G) csavarok és (F) csavaranyák segélyével egymáshoz közelíthetők, amidőn a gyűrűk (H) fölfekvési pontja alá célszerűen (L) vasalátéteket helyezhetünk. Az (E) szorítógyűrűk azon helyen, ahol a (B) csapokat közrefogják, lerézselt (I) fölületekkel bírnak azon célból, hogy ezen ékfölületek a gyűrűk összeszorítása alkalmával a (B) peckeket a kerék koszorúja felé közelítsék és ezáltal az abroncsot a kerékkoszorú felé szorítsák. A (B) csapok helyes vezetése céljából célszerű az (E) gyűrűk belső oldalán radiális (El) hornyokat alkalmazni, melyekbe a (B) csapok végei belenyúlnak. A szerkezet által tehát a rugalmas abroncs egyidejűleg szoríttatik az (E) gyűrűk közé és a kerékkoszorú felé, miáltal az