38142. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő komprimálására

.1; V!l Megjelent 1907. évi március lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. IIIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 38142. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Berendezés levegő komprimálására. ELTEN ALFRÉD PFANNKUCHE MÉRNÖK NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 augusztus hó 24-ike. A jelen találmány tárgya berendezés, ned­vességgel telített komprimált levegő vagy gáz előállítására és pedig közvetlenül va­lamely exploziós erőgép munkahengerében, vagy hengereiben, melyekbe a komprimá­landó levegő vagy gáz az expanzió- vagy munkalöket végső szakaszában szívódik be. A találmány lényege abban áll, hogy vala­mely, atmoszférikus nyomásra expandáló közeg, pl. meggyújtott folyékony tüzelő anyag valamely dugattyúnak, pl. folyadék­dugattyúnak, impulzust ad úgy, hogy e dugattyú elmozog és mozgását eleven ereje következtében az expanzió után is foly­tatja, miközben löketének utolsó részében lég-, vagy gáztöltést szív az expanziótérbe, hogy azután ezt, következő lökete alatt, melyet az előbbi löket végén nyert újabb impulzus hatása alatt végez, komprimálja. A csatolt rajzok a találmány tárgyát ké­pező berendezés sok lehető kiviteli alak­jának egyikét láttatják. Az 1—14. ábrák a berendezésnél a munka­menetkülönböző fázisait mutatják sematikus ábrázolásban, míg a 15. ábra a berendezés egyik fő alkatrésze metszetben. Az alkatrészeknek az 1. ábrán föl tünte­tett helyzete a munkamenet elmagyarázá­sára kiinduló pont gyanánt tekinthető, ámbár nincsenek a részek itt nyugalmi helyzetben. Az (a) sűrítő (kompresszió) térbe (lásd a 15. ábrát is) és a (d) elégetési térbe e pillanat­ban légkörnyomású levegő van bezárva. Az (1) dugattyús szelep a(j) cső (f) és (g) nyí­lásait elzárja, az (n) szelepet pedig a (t) gyüjtőtartályban uralkodó lég-, vagy gáz­nyomás fészkére szorítja. Az (a) kompresszió­térben a dugattyú gyanánt szereplő víz kö­rülbelül legmélyebb helyzetét foglalja el, azaz a dugattyú az expanziólöket végén áll. E pillanatban a jobboldali (b) kompresszió­kamra (e) elégetési terébe, mely mindkettő most sűrített levegőt tartalmaz, (q)-nél tü­zelő anyagot fecskendezünk be és ezt (s)-nél meggyújtjuk. Ezáltal az (e) térben (a) nyo­más emelkedik, tehát a víz fölszíne siilyed, a (b) térben ellenben a víz fölszíne emel­kedik és a fölötte lévő levegőt (gázt) kom­primálja mindaddig, míg ez a (t) tartályba vezető (o) szelepet megnyitja (2. ábra). A (b) térben lévő összes levegő ezután az (o) szelepen át a (t) tartályba távozik (3. és 4. ábrák). A (b) és (e) terekben a víz fölszínmagas­ságának változása ezen kibocsátási periódus alatt (2—4. ábrák) többé-kevésbbé csak lo­kális hatású, azaz az expanzió az (a) és (c)

Next

/
Oldalképek
Tartalom