38142. lajstromszámú szabadalom • Berendezés levegő komprimálására

- á -terekben lévő víz fölszínét lényegesen nem befolyásolhatja, minthogy a víz, mely dugattyú módjára működik, a gyújtás pillanatában még nem vesztette el egészen eleven erejét, úgy, hogy az (e) térben keletkezett nyomás ellenében, bizonyos ellenállást fejt ki, mimellett a víz eleven ereje a (b) térből a levegő kiszorítását a (t) tartályba elősegíti. Mihelyt az (o) szelep ismét elzáródik (4. ábra), az (m) dugattyúszelep a (b) és (e) terek között a (k) cső (h) és (i) nyílásain át összeköttetést létesít, mire az elégési gázok a (b) és (e) terekben a légköri nyomásig expandálnak. Ezután az (m) szelep a (b) és (e) terek és a légkör között létesít összeköttetést (5. ábra), még pedig oly módon, hogy a szívóhatás közben, mely azáltal keletkezik, hogy a vízszín a (b) térben állandóan esik, a nyomás e (b) térben kissé alacsonyabb lesz, mint az (e) térben, úgy, hogy az (e) térben még bennlévő égési gázok azon pillanatban, midőn a vízszín az (e) teret képező tartály alsó széle alá sülyed (6. ábra), a (b) térbe áramolnak. Mihelyt most a víz a (b) térben legalacsonyabb állását foglalja el (7. ábra), az (m) szelep a (h) és (i) nyílásokat ismét elzárja és a (b) és (e) terekben a levegő légköri nyomás mellett el van zárva, úgy, hogy most ugyanazon viszonyok állnak be itt, mint az 1. ábrán az (a) és (d) terekben, a munkamenet kezdetén, mire az ellenkező irányú löket veszi kezdetét. A munkamenet eddigi fázisai alatt az (1) és (n) szelepek változatlanul zárva voltak. Az (a) és (d) terek légtartalmát a gyorsan, a (d) térben levő, a tüzelő anyag befecskendezésére szolgáló (p) pont alatti (r) gyújtási pontig emelkedő víz komprimálta (7. ábra), mire a további munka az (a) és (d) terekben teljesen úgy megy végbe, mint előbb a (b) és (e) terekben, az 1—7. ábrák szerint (7 — 14. ábrák). A víz-dugattyú tehát az egyik végén nyert impulzussal a másik végén levő légtöltést bizonyos nyomásra komprimálja, mire a tüzelő anyagot a töltés egy részével meggyújtjuk úgy, hogy új impulzus keletkezik, mely a komprimálást a kompresszió-térben befejezi és a töltés ebben lévő nagyobb részét a tartályba nyomja, másrészt a következő töltést előkomprimálja. A vékony vízréteget, mely a készülék belső falait födi, midőn a vízszín esik, az elégési gázok természetesen annyira fölhevítik, hogy az expanzió alatt, mihelyt a nyomás eleggé sülyedt. gőz fejlesztetik, mely azonban később, a következő kompresszió alatt részben újból lecsapódik. Ezáltal a levegő nedvességgel lelíttetik és ezzel bensően kevertetik. A kiáramlási periódus végén a levegővel együtt szükség esetén meglehetősen nagy mennyiségű vizet is nyomhatunk a tartályba. Miután az (a b és c) tereket kettős múködésű hengernek, a vizet pedig dugattyúnak tekinthetjük, mely határhelyzeteiben impulzusokat kap és e löket utolsó szakasza alatt levegőt szív be, úgy minden nehézség nélkül belátható, hogy a víz helyett szilárd vagy fémdugattyút is alkalmazhatunk, továbbá hogy az elégési gázok helyett gőzt bocsáthatunk az elégetési kamrákba, a dugattyú ide-oda mozgatására, mikor is a fáradt gőzt szükség esetén a következő töltéssel keverjük. A dugattyúnak, egyik végén adott erőimpulzusok a dugattyúban gyorsító munka gyanánt halmoz tatnak föl; a dugattyúnak ebből eredő eleven ereje arra szolgál, hogy a dugattyú előtt levő töltést komprimálja, miközben új töltés jut be ama termekbe, melyekben a gázok vagy gőz expandálása ment végbe, közvetlenül az előtt, hogy a komprimálás a mellső oldalon megkezdődött volna. Természetes, hogy az egyes műveletek végzésére, azaz a gyújtások eszközlésére és a szelepek kormányzására alkalmas önműködő szerkezetekről kell gondoskodni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés levegő komprimálására, azáltal jellemezve, hogy valamely közeg, atmoszférikus nyomásra expandálása közben valamely dugattyúnak impulzust ad, úgy, hogy utóbbi mozgásba jön és mozgását eleven ereje folytán, az expanzió