38129. lajstromszámú szabadalom • Regeneratív gázkemence

— 2 — mérséklet lényeges csökkenése azáltal akadályoztatik meg, hogy a regenerátor későbbi lehűlésénél a hőkiegyenlítőben előzőleg összegyűjtött meleg a levegő hevítésére haszno-síttatik. Ebből következik, hogy a találmány tárgyát képező kemence hőmérséklet görbéje ép oly kevésbbé csökkenhet, mint ahogy hirtelen nem is emelkedhetik. A hőkiegyenlítő kamrát ezen esetekben a gázok, illetve az előmelegített levegő hőmérsékletének csökkentése meleget gyűjtenek. Természetes, hogy a kamrákban öszszegyüjtött meleg ismét hasznosítható, ami rendszerint akkor fog bekövetkezni, ha a levegőnek a regenerátorban való melegítése a kivánt hőmérséklet alatt, főleg pedig a kiegyenlítő kamrák hőmérséklete alatt marad. A csatolt rajzokon az 1. és 2. ábra egy ily kiegyenlítő kamrának egy ismert szerkezetű regenerátornál való alkalmazását mutatja. Az 1. ábra a 2. ábra B—B vonala szerinti hosszmetszete. Az (e) regenerátorok a (b) kemencével ismert módon vannak összekötve, azonban a regenerátorok fölött, illetve a regenerátorok és a kemence között egy-egy hőkiegyenlítő van elrendezve, mely egy kamrából áll; ezen kamrát közfal beépítése által képezzük. Az (f) kamrát két részre osztó és ezáltal a levegő vagy a gáz áramát a nyilak által jelölt irányban megszabó (r) közfal közvetlenül az egyik oldalfalból indulhat ki, vagy pedig, mint azt az 1. és 2. ábra mutatja, a közfal mindkét oldalán hézag hagyható szabadon, melyek egyikét (t) tolattyű zárja el, ha a regenerátorokon át áramló gázoknak (ill. levegőnek) az (f) hőkiegyenlítőn kell áthaladniok. Ezen berendezés által lehetővé tesszük, hogy a hőkiegyenlítő adott esetben kikapcsoltassék, amikor használatára nincs szükség, vagy pedig, ha a benne fölhalmozott meleg nem azonnal, hanem csak később használandó ki. A pontozottan rajzolt nyilak a gázoknak a kemencétől a regenerátorok felé való közvetlen útját (ill. a megfordított utat is) mutatják. A levegő (d) reverzáló szelepen át lép be és a gáz a hasonló szeleppel ellátott (c) vezetéken át vezettetik hozzá. A 3. és 4. ábra oly regenerativ gázkemencét mutat hossz- és keresztmetszetben, mely csak az égési levegő melegítésére van regenerátorokkal ellátva. Ezen példánál a gáz közvetlenül egy gázfejlesztőből vezettetik a kemencébe. A hőkiegyenlítőknek a regenerátorok fölött való elrendezése azonban ugyanaz marad. Tömbök, tuskók stb. melegítésére szolgáló, szintén regenerativ forgó- vagylökőkemencéknél a találmány tárgya egy további nagy előnyt ad. Míg az 1—4. ábrákon föltüntetett kemencéknél a regenerátorok átkapcsolása a lángirány megváltoztatásával jár, ami minden veszély nélkül történhetik, addig az utoljára említett kemencéknél a tömbök vagy tuskók fokozatos melegítésére a lángnak állandóan ugyanazon irányban kell a kemencét súrolnia úgy, hogy a kemence két vége között állandó hőmérsékletkülönbség lép föl, és pedig akképen, hogy a tuskókat bevezető vég hidegebb, mint az elvezető vég. Ez a regenerátorszerűen működő gázkemencék részére fönt leírt hőkiegyenlítő használata által érhető el, mert ezen hőkiegyenlítő, mint az az 1—4. ábrákból kitűnik, az előmelegített levegő, illetve az égési gázok mozgásirányának megváltoztatását lehetővé teszi. Ezen esetben tehát az ellenáramelvvel bíró regenerátorrendszer megtartása mellett azáltal érünk el állandóan maradó lángot, hogy vagy az előmelegített levegőnek, vagy az égési gázoknak irányát a kemence és a regenerátor között megváltoztatjuk, és pedig a találmány tárgyát képező hőkiegyenlítő segélyével. Ezt azáltal érjük el, hogy a kemence egyik végét közvetlenül és másik végét a hőkiegyenlítő közbekapcsolása mellett kötjük össze a regenerátorral. E célra a regenerátorok oly módon rendeztetnek el, a hőkiegyenlítőkhöz és a kemencékhez képest, hogy a hőkiegyenlítőtől a regenerátortól elválasztó fal az egyik végen a kemence