38126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés jeladásra drótnélküli távírás számára

38126. szám. vil/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés jeladásra drótnélküli távírás számára. POULSEN VALDEMAR MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 március hó 25-ike Megjelent 1907. évi március lió 9-én. MAGY. ^íw KIR. SZABADALMI Xfflffiff H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A folytonos elektromos hullámok segé- i lyével való drótnélküli távírásnál a jeleket eddig úgy adták, hogy a generátor rezgési számát a távírókulcs segélvével megfelelő módon megváltoztatták, és hogy a fölfogó állomáson oly készülékeket alkalmaztak, melyek csak bizonyos számú rezgések által befolyásoltattak. Ezen eljárás azonban azon hátránnyal bír, hogy kétféle rezgési szám szükségeltetik. Ha pl. 500000 másodpercenkénti rezgési számmal táviratozunk, akkor a jelek között a rezgési számot pl. 450000-re kell változtatni. Egy másik fölfogó készüléknek aztán ezen rezgési számra nem szabad hangolva lennie^ Ezen hátrány elesik, ha a jeladás nem a rezgési számváltoztatásával történik, hanem azáltal, hogy a rezgések intezitását változtatjuk, azaz, hogy gyakorlatilag véve a rezgéseket a jelek között megszüntetjük. Jelen találmány tárgya már most oly eljárás és berendezés, melynek segélyével egy önindukcióval és kapacitással összemüködő elektromos fényív által előidézett folytonos rezgésekkel oly módon táviratoztunk, hogy a rezgés intenzitását azáltal változtatjuk, az elektródákat egymástól váltakozva eltávolítjuk és közelítjük. Az el-i járás használhatósága azon alapszik, hogy csak akkor keletkeznek rezgések, ha a használt fényív bizonyos meghatározott hosszal bír. Természetesen a jelek között az elektródokat annyira is eltávolíthatjuk egymástól, hogy az ív kialudjék, amidőn is a következő jel számára a fényívet ismét alkalmas módon létesítjük, pl. úgy, hogy az elektródokat egymással érintkezésbe hozzuk. A távírókulcs az utóbbi esetben közvetlenül vagy közvetve vagy (pl. egy relais segélyével) a tápláló áramot magukkal az elektródokkal zárja, ill. szakítja meg. Ha ellenben az ívet folyton égve tartjuk, akkor a távírókulcs működése a jeladásnál az elektródák egymástóli távolságát változtatja anélkül azonban, hogy fényív kioltatnék. Emellett a fényív a távírókulcs egyik helyzetében olyan hosszal bír, hogy a kívánt rezgések keletkeznek, míg a kulcs másik helyzetében a fényív hossza a rezgések előállítására alkalmatlan. A mellékelt rajzban: 1. ábra a találmány tárgyát képező berendezés kapcsolási sémája. 2. és 3. ábra a távírókulcs egyik foganatosítási alakja. 4. ábra a berendezés oly foganatosítási alakja, melynél a fényívet hydrogéntar-