38109. lajstromszámú szabadalom • Készülék üvegnek az olvasztókemenczéből való közvetlen öntésére

— 2 — kellett helyezni, ami — mint föntebb megvilágítottuk — ugyancsak hátrányos bizonyos tekintetben. Nagyon nehéz továbbá az üstbillentő szerkezet üzemképességét, mely állandóan a fűtőtér teljes melegének van kitéve, állandóan föntartani. Jelen találmány értelmében már most az öntőüst az elzárt fűtőtér falazatának egy szakaszára erősíttetik, mely az üveg kivétele céljából kimozidíttatik; az üst ezen beszerelése úgy történik, hogy minden oldalát, de különösen fenekét körüljárják a fűtőgázok. Ezáltal, eltekintve a következő magyarázatokból kitűnő előnyök egész sorától, elérjük mindenekelőtt azt, hogy a szükséges szállítóelemek ahelyett, hogy magát az üstöt fognák meg, a fűtőtér külső falát ragadhatják meg, ahol a hőmérséklet nem túlnagy. Be lehet tehát rendezni tökéletes és biztosan működő szállítószerkezieteket, melyek segélyével a tégelyt kényelmesen, veszélytelenül, de mindenekelőtt gyorsan lehet a fűtőtérből az öntőtérre és visszavinni. Emellett az üstben lévő üvegtömeg minden részében a hőmérséklet egyforma marad. A berendezés kivitele különösen egyszerű, ha az üstöt a fal azon részével, amelyen nyugszik, a fűtőtérből lefelé távolítjuk el, azaz sülyesztjük és a kiürítés céljából billentjük. Nem kell tehát ezen célból egyebet tennünk, mint a sülyesztendő falrészt egy tartóra erősíteni, melynek a szükséges mozgás — sülyedés és billenés — megadható. Egy ilyen berendezés a mellékelt rajzon van föltüntetve. Az ábrázoláshoz oly elrendezés van választva, melynek értelmében egy olvasztókemence félkör- vagy köralakú fűtőkamrát képező toldattal van ellátva. Az új berendezések természetesen — mint mellékesen megjegyezhető — egyenként is rászerelhetők egy olvasztókemencére. Az 1. ábra egy ívalakú fűtőkamrával és az új berendezéssel ellátott olvasztókemence egy részének vízszintes metszetét mutatja, és pedig három egyenlő berendezés, mindegyik más-más vízszintes síkban metszve; a 2. ábra függélyes metszetet tüntet föl a kemencén és fűtőkamrán keresztül. Az egyszeri öntéshez szükséges iivegtömeg befogadására való üst nyugalmi helyzetben, tehát a fűtőtér belsejében van; a 3. ábra ugyanazon függélyes metszetet tünteti föl, melyet a 2. ábra, az üvegiist azon helyzetében, melyben az kiüríttetik, tehát melyben az öntés történik; a 4. ábra végül részben a kemence fűtőkamráján át való függélyes metszetet egy nyugalmi helyzetben lévő iivegüsttel tüntet föl (a rajz jobb fele) és részben előlnézetet leeresztett, de még nem billentett üvegüsttel (a rajz bal fele). Az ismert szerkezetű (1) üvegolvasztókemence (2) toldattal van ellátva, mely fűtőkamrát képez. Ez kifelé egy chamottetéglából vagy hasonlóból épített (3) fallal van elzárva, de az olvasztókemence belsejével és a tüzelőtérrel összeköttetésben áll úgy, hogy az üveg olvadási hőfokán tartatik. A (2) fűtőkamrában tetszés szerinti szükséges számban (4) üstök vannak beállítva, és pedig egy (5) mozgatható lapon, mely az üst nyugalmi helyzetében (2. ábra) a fal egy részét képezi, mely a fűtőkamrát kifelé elzárja. Az (5) lap és az üst közé | tűzálló (6) alátétek vannak helyezve, hogy | a tüzelőgázok az üstöt alsó felén is érhessék. Az üvegkohó (1) olvasztókádja a (2) toldat felé egy (7) híd által van elválasztva, mely célszerűen egy (8) gázcsatorna által fűthető. Ezen hídon át (9) vályúk vékony fátyolban vezetik a folyékony üvegtömeget az egyes (4) üstökbe. Az üvegtömeg itt az üstök hátsó részébe jut, mely az elülső résztől a fölszinen úszó tisztátlanságok és légbuborékok visszatartására ismert módon egy (10) harántirányú fallal van elválasztva oly módon, hogy az elülső rész a hátsóval csak az üst fenekén lévő (11) összekötő csatorna útján közlekedik. Az üstöknek öntés céljából a fűtőkamrából való eltávolítására már most szállítóberendezések útján történik, melyek amoz-