38109. lajstromszámú szabadalom • Készülék üvegnek az olvasztókemenczéből való közvetlen öntésére
- 3 — gatható (5) falrészt, melyen az üst van elhelyezve, kívülről fogják meg. A berendezésnek a rajzban föltüntetett kiviteli alakjánál az (5) falrész eltávolítása lefelé, az üvegtömeg kiürítése az üstnek erre következő előre billentésével történik, mimellett az üvegtömeg az üst (12) kiöntőnyílásán lefolyik, hogy az öntőformába (2. ábra), vagy a hengerlőasztalra (3. ábra) stb. jusson. Az (5) falrész (13 13) csuklók segélyével — az alaprajzban föltüntetett kiviteli alak értelmében villaalakú (lásd 1. ábra középső üst) — (14) tartóval van összekötve. A (14) tartó egy (15) függélyes gödörben eltolható (16) fogasrúdon ül s ez a (17 18 19 20 21 22) fogaskerékhajtással a (23) kézikerék segélyével emelhető és sülyeszthető. Emellett a (16) fogasrúd, a (14) tartó és az (5) falrész, valamint a (4) üst súlya egy (24) ellensúllyal tartatik egyensúlyban. Ez a (25) kis fölvonósúllyal ellátott (26) kalibrált láncba kapaszkodik, mely viszont a (18) tengelyen lévő (27) lánckeréken fut. A (24) ellensúly a (28) gödörben mozog. A 2. ábrán föltüntetett nyugalmi helyzetben az (5) falrész alsó lapja — ennek elülső részén vannak a (13 13) csuklók a (14) tartó (29) bütykére fekszik föl. A leeresztésnél tehát az (5) falrész és a (4) üst először megtartják vízszintes helyzetüket. Mihelyt azonban az a magasság lesz elérve, melyben az üvegtömeget ki kell önteni, az (5) faldarab hátsó részén elhelyezett (30) ütköző, mely itt görgő gyanánt van kiképezve, ráfekszik egy (31) asztalra és a tartónak a (13 13) csuklókkal való együttes további sülyedésénél az (5) falrész a rajta álló üsttel együtt előrebillen úgy, hogy az üvegtömeg a (12) kiömlőnyílásból lefolyik (3. ábra). A (16) fogasrúd és (14) tartó lefelémozgása emellett a (31) asztalon kiképezett (32) orr által van határolva, melybe a (14) tartó (29) bütykének alsó része beleütközik, ha az üst eléggé meg van billentve. Ha, mint ez az eset a föltüntetett kiviteli alaknál fönnáll, az üst (12) kiöntőnyílása az (5) falrészen túlnyúlik, akkor az üst leeresztésével a kiöntőnyílásnak helyet kell adni. Ez itt oly módon történik, liogy a (2) fűtőkamra alsó falába az (5) falrészeken kívül még minden üst számára egy másik kivehető (33) falrész is van igtatva. Ezen (33) darabok (34) fogantyúk segélyével, megfelelő (35) vezetékekben visszahúzhatok úgy, hogy a (12) kiöntőnyílás elhaladhat mellettük. A (33) faldarabokban (36) gyűjtőtartányok vannak elrendezve. Ezekben gyűlik össze az üveg, mely az üstök kiürítése előtt azokból esetleg túlömlik. Ez időről-időre visszaszállítható az olvasztókemencébe. A (9) vályúkba, melyek a (7) hídon át az üvegkohó olvasztókádjából a (4) üstökhöz vezetnek, (37) bevágások vannak kiképezve, melyekbe (38) tolókaszerűen működő chamottkövek helyezhetők, hogy a vályúkat időnként elzárjuk, vagy az üvegtömeg átfolyási sebességét csökkentsük. A (38) kövek rendszerint, hogy a repedés elkerülése végett előmelegítessenek, a (3) fal (39) nyílásaiban tartatnak, de (40) rudak segélyével helyükre szállíthatók, melyek a (41) nyílásokon át dugandók be (1. ábra). A (41) nyílások különben természetesen (42) födőkkel (43) fogantyúk segélyével elzáratnak. A födök a (3) falban célszerűen két (4) üst között vannak elhelyezve, hogy a (40) rudaknak ne kelljen a tolókák behelyezésénél és kivételénél épen az olvadt üvegtömeggel telt üstök fölött, ahol magas hőmérséklet uralkodik; áttolatniok, hanem ferdén (1. ábra, baloldal). A rajzokon két különböző forma van föltüntetve, melyekbe az öntés történik, és pedig a 2. ábrában egy kocsira szerelt nyilt minta (45) az üvegadag alakítására, melyet aztán a szállító keret megragad s mely üreges testté fúvatik; a 3. ábrában pedig egy (46) hengerlőasztal, melyre az üvegtömeg a (4) üstből közvetlenül lefolyik. Ezen alakok természetesen a találmány kivitelének csak példáit tüntetik föl. Megjegyzendő még, hogy a leírt berendezés a (14) tartó emelésére és siilvesztésére szintén csak példának tekintendő. A
